Megdöbbentő adatok kerültek ki egy 2024-es kutatásból, mely 1439 császáros előzménnyel rendelkező édesanya következő szülésének típusát vizsgálta egy New York-i kórházban. A demográfiai adatok (életkor, súly, származás, a baba hányadik hétre született) mellett azt vették észre a kutatók, hogy a szülés kimenetelét befolyásolja, milyen szülészeti ellátást vesz igénybe a VBAC-kísérlete során, valamint, hogy a szülést segítők szemlélete sokkal nagyobb befolyásoló tényező, mint bármely más változó. Minden adatot figyelembe véve előre megjósolható, milyen esélyekkel indul valaki neki a VBAC-nek (BMC, Article number:243).

Dr. Bálint Balázzsal, a természetes szülés elkötelezett szülészorvosával a tanulmányok kapcsán beszélgettünk arról, milyen a magyarországi helyzet. Spoiler alert! Nem jó. 

Nem feltétlenül jelent bajt, ha lelassul, leáll a szülés

A szülés lezajlásához biztonságot adó környezetre van szükség, hiszen az a természetben is előfordul, hogy ha a kicsinyeit világra hozó állatot megzavarják, lassul vagy le is áll a folyamat és csak akkor indul újra, ha ismét biztonságos környezetet talál az adott kutya, macska.

Teljesen természetes dolog, ha a kórházba vezető úton a szülés lelassul vagy esetleg le is áll. Természetesen olyan is lehet, hogy útközben születik meg a pici, mert a folyamat mégis gyorsan halad tovább. A kérdés nem az, hogy ez a jelenség normális-e, hanem az, hogyan értékeli az ellátó intézmény orvosa, szülésznője. Amikor azt látják, hogy eljutott valameddig a kismama, de az összehúzódások nem igaziak, nem halad a szülés, valamit kell csinálni. Itt van az első elágazódási pont, hogy azt mondják: beavatkozunk, mert vannak erre gyógyszerek, vagy türelmesen várunk, ameddig az anyának az a biztonságérzete vissza nem tér, ami megvolt korábban

– meséli Dr. Bálint Balázs

Maraton, csak ki tudja, hol a cél?!

A folyamat megakadásának csak egyik okozója lehet a helyváltoztatás, előfordulhat, hogy a kismama mégsem kapja meg azt a pszichés támogatást, amire szüksége van ahhoz, hogy érezze, képes lesz végigcsinálni. De az is előfordulhat, hogy valóban fizikailag kimerül. Ahogy Dr. Bálint Balázs fogalmaz: „amit egy nő szülésnél lead, az egy komoly sportteljesítmény, és nem mindenki sportoló, aki odakerül, ráadásul ezt a sportot ritkán űzzük. Ilyenkor egy kis pihenés, evés, ivás segíthet a szülés folyamatának újraindításában. Jómagam futottam néhány maratont, de én legalább tudtam, mennyi van még vissza, ezt a szülés során senki sem tudja megmondani. Orvosi szempontból az a nehéz, hogy megérezzük, mennyi időt érdemes hagyni ilyenkor, mikor érdemes közbelépni. Hogyan támogathatjuk a legjobban a szülő nőket, hogy a holtponton átjussanak.”

70 éves gyakorlat csupán

Az 1950-es években kezdték a szüléseket a kórházakba vezényelni, azelőtt leginkább otthon, valamint szülőotthonokban és csak kis részben szültek kórházban a nők. Habár ez a gyakorlat az emberiség történelmében nagyon elenyésző időben volt jelen, nem tekinthetünk úgy rá, mintha jelentéktelen lenne, hiszen ez a 70 év pont azt jelenti, hogy kevés olyan nő él már, aki az 1950-es évek előtt szülte a gyermekét. Az otthonszülés rendszerével csak a szülő nők 1%-a él, és ennek az is az oka, hogy míg a kórházi szülés TB-finanszírozott ellátás, az otthonszülés súlyos anyagi terhet ró a családra. Valamint csak alacsony rizikójú terhességek esetében megengedett, császáros előzménnyel, faros fekvéssel vagy 4 kiló felettire saccolt születési súlyú magzatnál pedig kizárt. A szülész-nőgyógyász szerint a kórházi szülések pedig elszemélytelenedtek, hiszen az orvosok és a szülésznők is egyszerre több szülést felügyelnek, nem tudnak egy-egy édesanyával annyi időt tölteni, amennyit a biztonságos, bensőséges kapcsolat kialakításához kellene, így nem mindig tudnak segíteni a nőknek átjutni a holtpontokon. 

Választott orvos vs. ügyeletes orvos

A választott orvos rendszerének eltörlésével (2020/100-as törvény) egy darabig csökkent a császárok aránya, mára azonban visszaemelkedett, mert sokan a terhesgondozást végző orvos ügyeleti idejére időzítik a szülést. Mivel a szülés, illetve császármetszés sürgősségi ellátásnak minősül, függetlenül attól, hogy spontán indult, vagy programozott, a terhesgondozást végző orvos jelen tud lenni a szülésnél, amennyiben az az ő munka-, vagy ügyeleti idejére esik. Így még nagyobb a nyomás, hogy csak abban az időkeretben lehet a saját orvossal szülni, ameddig az ő munka-, vagy ügyeleti ideje tart, várhatóan tovább fog emelkedni a császármetszések aránya.

A New York-i tanulmány adatai alapján a teljesen magán ellátásban volt a legmagasabb a programozott császármetszések aránya (28.69%), míg a sikeres VBAC-k csupán a szülések 53,16%-át tették ki. Magyarországon is jellemző, hogy „sok kórház nem is vállal császár utáni hüvelyi szülést, mert plusz rizikó, mert veszélyesnek tartja, nem akar bíróságra menni, ezért inkább nem vállalja. Ameddig ez a rendszer működik, ne lepődjünk meg azon, hogy kevesebb a császár utáni hüvelyi szülések száma” – mondja Dr. Bálint Balázs.

VBAC a célod? Itt kezdd, ajánljuk komplex összeállításunk a a témában!

„Inkább legyen császár, abból baj nem lehet”

„Sajnos ez nincs így, hiszen tudjuk, hogy egy császáros babánál nagyobb a kockázata annak, hogy emésztési rendellenessége, asztmája, atópiás dermatitise legyen vagy más pszichés feldolgozási stratégiákkal rendelkezzen, mint hüvelyi úton született társai. Ez tény, de ez az adat már nem a szülészeti statisztikákban jelenik meg, hanem később a belgyógyászaton, tüdőgyógyászaton, dermatológián, vagy a pszichológusnál” – magyarázza az összefüggéseket Dr. Bálint Balázs. „Az új rendszer egy dolgot nem vesz figyelembe, az emberi lelket, annak vágyait, igényeit. Ha az embereket csak munkadarabnak tekintjük, hogy adott számú szülést le kell vezetni, amihez adott mennyiségű szakember szükséges, ráadásul VEZETNI, semmiképpen sem kísérni, és abból adott darab lesz hüvelyi, adott darab meg császár, az nem biztos, hogy a legjobb hozzáállás.”

A tudás hatalom

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mit tehet a nő, aki úgy érzi, nem a megfelelő helyen van vagy olyan környezetet szeretne választani a szüléshez, ami számára megnyugtató, biztonságot adó. Az Adj Életet Alapítvány válaszokat folyamatosan váró, online szülésélmény-kérdőívéből kiderül, hogy a szülő nők közel 90%-a szeretné, hogy a kórházi statisztikai adatok nyilvánosak legyenek: például hány szülés zajlott ott, ebből hány császármetszés, hány gátmetszés, milyen beavatkozásokat hajtanak végre stb., Ezek azonban jelenleg „titkos” adatok, és ha még hozzáférhetőek lennének, a Covid utáni új rendszerben mindenki a körzetileg illetékes kórházban jogosult ellátásra. Másik kórházban csak abban az esetben tudják fogadni, ha az intézmény a saját szabad kapacitása terhére a plusz esetet is (befogadó nyilatkozatot bocsát ki a kismama részére).

Dr. Bálint Balázs arra buzdítja a kismamákat, hogy hallassák a hangjukat, hiszen ameddig nem érik el a kritikus tömeget, nem fognak a helyzettel foglalkozni a döntéshozók. Az Adj Életet Alapítványhoz érkezett válaszok alapján az is látható, hogy a válaszadók ¾ része szeretne kórházat választani, amiért akár fizetne is, illetve ugyanekkora részük vállalná, hogy ezért az állami ellátás keretei között is hivatalosan fizessen. Egy 2017-es tanulmányban pedig „a megkérdezettek harmada arról számolt be, hogy a szülésük kimenetelének alakulásában a legnagyobb hatással a szolgáltatók voltak” (Pomeranz et al., 2017). Bár azt gondolhatnánk, nem meglepő az eredmény, még egy kicsit talán „kevés” is, mégis megdöbbentő, hogy minden 3. császáros előzménnyel rendelkező nő következő szülésére vonatkozó döntését, vagyis azt, hogy megpróbálja-e a VBAC-t vagy sem, a legjelentősebben azt befolyásolta, milyen személyzet vette őket körül.