Testileg-lelkileg egyaránt megviselhet egy nőt, ha nem úgy készült a szülésre, de mégis császármetszéssel adott életet gyermekének. Ha a lélek nincs rendben, a test is nehezebben regenerálódik. Éppen ezért fontos a szülésélmény feldolgozása, amely alatt bár a negatív élmény nem mindig válik pozitívvá, de már nem lesz nyomasztó, s akár egy következő császár is lehet gyógyító – mondja Veisenberger Eleonóra perinatális szaktanácsadó, dúla.
Érdemes készülni a császár lehetőségére is
Bár a legideálisabb az édesanyának és az újszülöttnek is a hüvelyi szülés, a császárra való felkészülés alap kellene, hogy legyen. Mint arra Eleonóra felhívta a figyelmet, a lelki sérülést sokszor az okozza, hogy az anya bekerül egy olyan folyamatba, amelyre nemcsak hogy nem készült, s nem így szerette volna, de nem is tudja, mikor mi következik, csak sodródik az eseményekkel. Ideális esetben egy szakember korrekten tájékoztatja a szülőket a folyamatról, ám a tapasztalatok nem erről árulkodnak.
A testi és a lelki felépülés között összefüggés van
“Az újszülött iránt érzett aggódás és szeretet mellett teljesen megfér a nem tervezett császármetszés miatt érzett fájdalom és szomorúság” – mondja a dúla. Az édesanyának nagyon nagy segítség, ha a környezete elfogadja az érzéseit, amelyek ambivalenciája magát az édesanyát is zavarba hozhatja (erről egy részletes cikkünket itt olvasatod - a szerk.). A lelki lehangoltság nehezíti a babára való hangolódást és ráteszi bélyegét a mindennapokra. “Kevésebbé visel meg minket a fájdalom, jobb az étvágyunk, türelmesebbek és nyitottabbak vagyunk az emberi kapcsolatokra, ha nem nyomaszt minket semmi. Így van ez a szülés után is test és psziché között, nem elfeledkezve a hirtelen hormonális és testi változásokról. Nagyon jó, ha ebben az időszakban van kibe kapaszkodni, aki jelen van, de nem próbál meg mindenáron irányítani abban, mit érezzünk és gondoljunk” – magyarázza a szakember.
Ha egyedül nem megy
Amennyiben az édesanya vagy a környezete úgy érzi, hogy túlnőtte őket a probléma, vagy csak jó lenne egy plusz fül, vagy egy külsős vélemény, akkor egyéni és csoportos formában is lehet segítséget kérni a szülés feldolgozásához. „Védőnőhöz, Emma-vonalhoz (telefonos), dúlához, perinatális szaktanácsadóhoz, pszichológushoz vagy súlyos esetben pszichiáterhez lehet fordulni segítségért. Csoportos szülésfeldolgozóra is van lehetőség, melynek létéről érdemes érdeklődni a lakóhely közelében édesanyáktól, online felületeken” – tanácsolja Eleonóra.
Pillanatkép a Császárvonal és a kimeNŐ Szülésnap címmel rendszeresen rendezett császáros szülésfeldolgozó csoportjáról (Fotó: Trosztel Adri)
A feldolgozás folyamata
Előfordul, hogy az édesanyában nem is tudatosult, hogy a császármetszése lelki traumát is okozott, mindaddig, míg meg nem fogan a következő babával, vagy nincs a szülés belátható távolságban.
“Egy császármetszés feldolgozása nem történik meg egy pillanat alatt. A módszer, amivel eljutunk a feldolgozásig is különböző. Van, akinek elég, ha csak meghallgatják és nem kérdőjelezik meg. Máskor a szimpla tájékoztatás, hogy nagyobb rálátásunk legyen mi, miért történhetett. Illetve van, amikor az érzések sokkal összetettebbek és a jelen érzései összekapcsolódnak egy korábbi nehéz érzéssel, tapasztalattal. Maga a következő szülés is lehet gyógyító, még akkor is, ha a műtőben végződik, de mások a körülmények és volt előtte felkészülés” – mutat rá a szakértő.
A feldolgozás visszaadja a hitet önmagunkban és döntéseinkben
“A feldolgozás folyamata alatt a negatív élmény nem válhat mindig pozitívvá, de már nem, vagy kevésbé lesz nyomasztó” – mondja a perinatális szaktanácsadó. Hozzáteszi, ilyenkor már tudunk róla beszélni, nem foglalja le az egész napunk. A traumából való “kigyógyulás” mindig magában hordozza a növekedés lehetőségét is. Megváltozhat az önmagunkhoz való viszony, az emberekhez való viszony, születhetnek új motivációk, illetve hozzájuthatunk olyan képességhez, melyet egy újabb nehéz helyzetben már nem kell keresni.
Mindenkinek más módszer válik be
A feldolgozás módszerét pedig mindig embere válogatja. Valakinek egy könyv (például a Császárvonal kiadásában a Hegmesék, de más, témába vágó könyvgyűjteményről is írtunk korábban itt - a szerk.), van, akinek a kineziológus, cranioszakrális terápia (erről cikkünket itt találod- a szerk.), másnak az online tér, megint másnak beszélgetés a sokat látott nagymamával hozza el a változást. A feldolgozással foglalkozó szakemberek is különböző módszereket használhatnak, pl. művészetterápiát, mozgásterápiát, beszélgetéseket. Az lenne az ideális, ha mindenki elsőre megtalálná a neki legideálisabbat, ami nem egyszerű. Viszont a feldolgozás már ott megkezdődik, hogy megfogalmazzuk magunkban a problémát. “Ugyanakkor a feldolgozatlan trauma sem hordozza magában a következő szülés kudarcát, de feldolgozása esetén nagyobb valószínűséggel tudunk akadálytalanul áramlani egy megerősítő és felemelő szülésélmény irányába. Bátrabbak és tudatosabbak leszünk, s a legfontosabb cél, hogy hiszünk önmagunkban és a döntéseinkben” – zárta szavait Eleonóra.
