"A császármetszés nem szülés!" - Hogy ne vegyem magamra a környezet nyomasztását?

Császár előtt

Szerző: Kiss Verus Szakértő: Filó Melinda, pszichológus és művészetterapeuta

Ma Magyarországon a várandósság/szülés/gyereknevelés témaköre olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá. Vagyis, ha gyermekvállalásra adjuk a fejünket, fel kell készülnünk arra, hogy rengeteg kéretlen tanácsot és megjegyzést fogunk kapni. Gyakori kérdések rovatunk újabb írása - szakember közreműködésével.

Talán nem meglepő, de már várandósan érdemes felkészülni arra, hogy a szomszéd nénitől a sarki fűszeresig mindenki a mi intim zónákban akar majd vájkálni: a kilenc hónap várakozás alatt hamar világossá válik, a hasunkhoz, várandósságunkhoz is mindenki ért, hozzászól, tanácsot ad. Érdemes erre felkészülni, és arra is, hogy a hormonok játéka miatt minden nő sokkal érzékenyebb a környezet megjegyzéseire. És ez szülés után sem lesz másképp, császármetszés után sem.

Gyakori kérdés: hogy ne vegyem magamra a környezet nyomasztását, beszólásait császármetszés után?


Ezeket érdemes megfontolni szülés előtt - a pszichológus szerint

  • Érdemes felkészülnünk arra, hogy egy természetesen induló szülésből is lehet császármetszés, vagy egy problémamentes várandósság is végződhet programcsászárral. Attól még, hogy szeretnénk elkerülni, az eshetőséget érdemes számba venni (nem ettől "vonzzuk be", ahogy a divatos kifejezés tartja), hogy bekövetkezte esetén minden fontos információ birtokában legyünk, ami a kontroll megtartásához, a fordulat - lehetőség szerinti - jobb megéléséhez szükséges lehet (ebben nagyban segíthet a Császárvonal mobilapplikációja).
  • A császárok megelőzése és az esetleges műtétre való felkészülés fontos része, hogy előre megbeszéljük az orvossal, ő mit tart császárindikációnak, olyankor mi történik, és hogyan fogja ezt kommunikálni. Mit gondol a szülésindításról, a terminustúllépésről, a szülésindításról (mely a császármetszés esélyét fokozza), illetve annak is nyilvános adatnak kell lennie, hogy egy adott kórházban, adott orvosnak milyen a császárstatisztikája. Ezzel tudatosíthatjuk, hogy ha császármetszésre kerül majd sor, az a saját és a babánk biztonsága érdekében történik majd, netán "szűknek" érezzük-e a protokollokat. Szükség esetén pedig időben kórházat, intézményt válthatunk, ahol jobbak (alacsonyabbak) a császárarányok.
  • Mindenképpen érdemes átgondolni, hogy vajon mi magunk mit gondolunk a szülésről, hogyan éreznénk magunkat, ha császármetszésre kerülne a sor, és békében lennénk-e magunkkal, ha a kisbabánk nem hüvelyi úton születne. Az anyaság, a várandósság, a szülés, a gyereknevelés sokakban egyfajta teljesítmény-szorongást vált ki, de senkivel nem kell versenyeznünk és senkinek nem kell megfelelnünk, a lényeg, hogy azt az utat kell megtalálnunk, ami nekünk és a születendő családunknak a legjobb és a legbiztonságosabb. Ehhez pedig a minket körülvevő csapat támogatása, a bennük vetett bizalom is elengedhetetlen (akár orvost választunk, akár kórházat, akár bábát, akár dúlát stb.)

Ha császárral szültünk, utána...

  • A köztudatban nincs benne, hogy a császármetszés mennyi nehézséggel, fájdalommal és szövődménnyel járhat, így sokan tudatlanságból hiszik azt, hogy ez egy könnyű út. Ha a környezetünkben vannak olyan barátok, családtagok, akik azzal nyomasztanak minket, hogy a császármetszés nem is igazi szülés, akkor első körben elbeszélgethetünk velük arról, hogy ennek a nagy hasi műtétnek milyen testi/lelki következményei vannak a babára és a mamára, és kérhetjük őket, hogy nyomasztás helyett inkább támogassanak minket a felépülésben. Ha ez nem működik, akkor saját érdekünkben az érzékenyebb periódusokban megpróbálhatjuk elkerülni ezeket az embereket, kicsit kizárni őket, hiszen egy édesanyának sincs szüksége ilyen negatív mondatokra. Mindenki máshogy, más ütemben épül fel a császármetszés után, de az biztos, hogy a stressz nagyban tudja hátráltatni a testi regenerálódást és a babánkkal való ismerkedést, összeszokást.
  • A legfontosabb az, hogy saját magunk békében legyünk a saját szülésélményünkkel, és akkor a környezet nyomasztása is kevésbé hat ránk.
  • Ha mi magunk kudarcnak vagy negatív élménynek éltük meg a szülésünket, akkor érdemes ezzel szembenézni, illetve szakemberhez fordulni (pszichológus, terápiás csoport stb.), és ezt feldolgozni, különösen, ha újabb babát szeretnénk még vállalni, mert a szülésélmény alapvető hatással van életünkre, párkapcsolatunkra, viszonyainkra. Ismered Hegmesék könyvünket? Segítségedre lehet!


Köszönjük  Filó Melinda, pszichológus és művészetterapeuta segítségét, amit a cikk elkészültéhez nyújtott.

(Nyitókép: Fortepan, adományozó: Fortepan)