Országonként eltérő átlaggal a nők 15-50%-a hozza császármetszéssel világra a gyermekét. Ez a nagy hasi műtét a bélrendszer működésére is hatással van: a beavatkozást követően órákra vagy akár napokra is leáll a működése. Nem csoda, hogy keressük a megoldást, hogyan múlhat ez az állapot gyorsabban, mit tehetnénk a gyorsabb regenerációért. Egy 17 tanulmányt összegző leírás szerint a császármetszést követő 24 órán belüli rágózás például jótékony hatással van a bélműködésre.

Friss seb, emésztési panaszok

Habár császármetszés után néhány napon belül rendeződni szokott a belek működése, mégis igen kellemetlen lehet az édesanya számára, amikor a feltorlódott gázok és széklet a frissen műtött hasát felpuffasztják, ezzel fokozva a görcsök, hányinger, hányás és étvágytalanság előfordulását. A panaszok enyhítésére gyógyszeres kezelés válhat szükségessé, de a székrekedés miatt akár az érintette kórházi elbocsátása is későbbre csúszhat, hiszen sok kórházban a hazaengedés feltétele a székelés.

„A császármetszés utáni székrekedésnek multifaktoriális (sok tényező hatására kialakuló - szerk.) oka van. Erősen befolyásoló tényezők a vajúdás, a műtét során alkalmazott készítmények, hiszen az izomrelaxánsok, azaz izomlazítók, altatószerek lassítják a bélmozgásokat. A stresszhelyzet, mely kifejezett a műtéti beavatkozások során, mind a pszichés, mind testi szempontból egyszerre lép fel. A műtét lefolyásától való szorongás, a megszületendő baba életjelei, a szülői felelősség mind-mind ilyen tényezők. Minden rendben lesz, velem is és a babával is? Hogyan tudok majd megfelelni az új élethelyzetnek, a család bővülésének, a felelősségem megváltozásának? Ezek a kérdések mindannyiunkban bennünk vannak, nem csupán a vajúdó nőkben, de minden műtéten átesett betegnél is általános a műtétet átfogó szorongás. Tudjuk, hogy a stressz kétféle bélreakciót tud kiváltani: egyeseknél hasmenés jelenik meg, míg másoknál székrekedés alakul ki, mintegy 'belekapaszkodunk a székletünkbe'. De a testet ért stressz sem elhanyagolható szempont. Egy császármetszés során szétvágják a hasat, nyílt sebe van és nem tud jól mozogni a páciens. Nagyon fontos leszögezni azt is, hogy a hasfali izom mozgása is szükséges a bélmozgás szabályozásában” - magyarázza a kérdés kapcsán az általunk megkeresett gasztroenterológus szakorvos, Dr. Filiczky István.

Mozgás császár után a Császárvonallal!

A gyomorproblémák, puffadás, székrekedés esetén is segítségedre lesz a Császárvonal alap videós csomagja, melyben mind a posztoperatív torna, mind a műtét utáni légzőtorna és emésztést serkentő pocakmasszázs is segíteni fog panaszaidon!

Arról, hogy miképp mozogj császármetszés után, itt olvashatod korábbi cikkünket!
Mit ad a kórházi "Barbie"-torna? Erről pedig itt hallgathatsz meg egy beszélgetést.

Enni vagy nem enni?

Habár a császármetszés utáni korai étkezés stimulálja a bélrendszert, nem mindenkinek esik jól ilyenkor enni. Néhány édesanyánál a császármetszés utáni első étkezés hányással végződik. Ez az egyik oka annak, hogy sok szülészeti protokoll a bélmozgások észleléséhez vagy gázképződéshez köti az étkezés megkezdését, ami késlelteti az emésztőrendszer helyreállásának idejét is.

Rágózás = kevesebb panasz, gyorsabb regenerálódás?

Egy 2016-ban publikált kutatás 17 tanulmány keretein belül 3149 császármetszésen átesett nő tapasztalatait összegezte. A kutatásban résztvevő nők egyik fele rágózott a műtétet követően, a másik fele nem. Ezen kívül a szokásos ellátást kapták. A tanulmányok 9 különböző országból származtak, melyek nagyon sok tekintetben különböznek egymástól. Néhány kutatás az első gyerekeseket, míg más a többedik császáron átesetteket vizsgálta. Egyesek csak sürgősségi, míg más a programozott vagy akut császárokat vizsgálta. A rágózás kezdete is eltérő, egyesek a műtét után azonnal kaptak rágót, míg mások csak 12 óra elteltével.

A tanulmányokból egyértelműen kiderül, hogy azoknál a nőknél, akik rágóztak a műtét után, sokkal hamarabb tért vissza a normál bélműködés és átlagosan 7 órával korábban sikerült gázokat üríteniük. A jelenség ugyanúgy megfigyelhető első és többedik császár, korai evést preferáló vagy étkezést nem preferáló intézmények esetében. Az adatok függetlenek a császármetszés jellegétől (akut, sürgősségi vagy programozott) és attól is, a műtét után azonnal vagy késleltetve kapták meg a rágót a nők.

Próbáld ki - kockázat nélkül!

Habár a kutatási bizonyítékok alacsony relevanciájúak, az egyértelműen látszik, hogy a rágózó nőknél fele akkora eséllyel alakult ki puffadás, görcsölés, hányinger, hányás és székrekedés mint azoknál a nőknél, akik nem rágóztak a műtétet követően. A rágózás átlagosan 9 órára csökkentette a műtétet követő első székletürítés idejét. A kutatási anyagban csupán csak 3 édesanya számára jelentett kellemetlenséget a rágózás tevékenysége, panaszok egyik esetben sem léptek fel.

Dr. Filiczky István gasztroentrológus így magyarázza: „A táplálkozás során az emésztés kezdete a rágással és a nyálelválasztással indul. Gondolom, hogy mindenki ismeri Pavlov kutyáját, illetve a csengő jelére is nyálelválasztást indító reflex történetét. Az emésztési folyamatokban az agynak, a bontó enzimeket termelő mirigyeknek, a táplálékot továbbító bélmozgásnak egyaránt szerepe van. Kevesen tudják azonban, hogy ezt a soktagú zenekart ún. enterális hormonok, azaz a bélben termelődő hormonok is szabályozzák. Ha valaki rágógumit rág, akkor a rágás elindítja a zenekart, és reflexesen végigfut a folyamat. A nyáltermelés is fokozódik a rágás miatt, hiszen emésztőenzimek, síkosító anyagok szükségesek a tápanyag tovagördítéséhez, előemésztéséhez, és a tápcsatorna elindítja a futószalagon végigmenő feladatait. Másrészt viszont tudjuk, hogy a rágógumik nagyobb része sorbitolt tartalmaz, ami kisebb mennyiségben is hasmenést okozhat. A rágógumi rágása mint stresszoldás is jótékony lehet, de a stressz csökkentése kevéssé igazolja a bélmozgás indulását.”

Az elérhető bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a császármetszést követő rágózás egy olcsó, egyszerű, biztonságos módszere a bélrendszer működésének korai helyreállítására, ami javítja az édesanyák közérzetét és csökkenti a tünetek előfordulási esélyét.

A dietetikus tanácsai a gyomorproblémákra

Jurasek Júlia Vanda dietetikus szerint a műtétet követően érdemes kímélő ételeket fogyasztani, vagyis kerülni minden puffasztó (pl. káposztafélék, brokkoli, karfiol, retek, karalábé, de az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a lista bővebb is lehet) fűszeres vagy nagyon csípős fogást, ami irritálva a beleket kellemetlen tüneteket idéz elő. A műtét után a rostot is érdemes kerülni. A teljes kiőrlésű helyett kovászos fehér kenyeret javasolt inkább fogyasztani, mert a teljes kiőrlésű gabona esetében a szem külső részén lévő permetszereket és növényvédőszereket is leőrlik. "A 3 óránkénti, kisebb adagos étkezés szintén javíthatja a közérzetet, ne terheljük nagy adag étellel az emésztőrendszert, lefekvés előtt pedig 3 órával már semmit se együnk" – javasolja a dietetikus.

Habár még ma is gyakran hangzik el a tanács, hogy a kórházban a különféle gyümölcsleveket hívjuk segítségül a bélműködés megindítására, a dietetikus szakember nem biztat erre. Mint mondja, az ilyen feldolgozott élelmiszerek a bennük levő, gyorsan felszívódó cukorral ugyanis csak feleslegesen dobják meg a vércukorszintet. Vanda bármilyen gyümölcs egyben fogyasztását javasolja, de a kórházi napok alatt a rost miatt csak mértékkel azt is, és ha puffadás, hasfeszülés lép fel, a fenti puffasztó ételeket a továbbiakban érdemes kerülni. Ha műtét után a felsorolt panaszok hosszabb távon is fennállnak, szakemberhez fordulva ételintolerancia teszt javasolt. "Nagy segítség a szakember és a páciens számára is az étkezési napló vezetése, melyben az elfogyasztott ételeket és az okozott tüneteket kell feljegyezni" - zárja gondolatait a szakember.

Tipp: Vandával találkozhatsz az évente többször induló "Magamra találó", császármetszés/VBAC utáni komplex regeneráló tornasorozatunkban, ahol szakértőként segít, egy táplálkozási e-bookot állított össze, rengeteg recepttel, amely a császár utáni regenerációt segíti.