A harmadik császár után mindenképpen elkötnek?

Császár után

Szerző: Kiss Virág Szakértő: Dr. Horváth Fanni szülész-nőgyógyász 2023-05-19 06:46:38 Frissítve: 2024-12-03 07:32:56

A császármetszésessel egybekötött elkötést sok intézményben automatikusan felajánlják a harmadik császármetszés kapcsán. Az elkötésről, annak feltételeiről és lehetséges szövődményeiről kérdeztem dr. Horváth Fanni szülész-nőgyógyászt.

Mit jelent az elkötés? Mire kell számítanunk, ha a művi meddővé tétel mellett döntünk?

Bár a művi meddővé-tételt a hétköznapi ember elkötésként ismeri, de ez többféle megoldást takarhat. A beavatkozást végezhetjük laparoszkóposan egy választott, a pácienssel előre megbeszélt időpontban, vagy harmadik császármetszés kapcsán is.


Szexuális és reprodukciós egészség és jogok
Az autonóm döntésekhez való jog azt jelenti, hogy minden nőnek joga van eldönteni, mit szeretne tenni a saját testével, tehát nem lehet kényszeríteni például sterilizációra sem. (Forrás)


A művi meddővé-tételnek önkéntes döntésnek kell lennie, amelyet a betegnek a kórház felé közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell benyújtania. Ezt követően egy féléves gondolkodási idő áll rendelkezésre, és ha a hat hónap letelte után még mindig fennáll a sterilizációs szándék, akkor egy ismételt kérvénnyel kell ezt megerősítenie.


Ezután végezhető el a műtét akár a császármetszés kapcsán, akár egy választott időpontban; amennyiben azonban a féléves gondolkodási idő során akut nőgyógyászati műtétre kerülne sor, nem kell kivárni a határidő lejártát, hanem az operáció közben elvégezhető az elkötés. Abban az esetben, ha csak a sterilizálás történik meg – tehát nem akut nőgyógyászati műtét vagy harmadik császármetszés kapcsán végzik el a beavatkozást, hanem választott időpontban –, és egészségügyi indok nem áll fenn, akkor a műtét 120.000 forintos önköltséggel jár.

Van-e szakmai állásfoglalás arról, hogy mikor kell, illetve lehet felajánlani a művi meddővé tételt egy orvosnak?

A művi meddővé-tételt Magyarországon a 2006. CXV. és 2013. CCLII. törvény szabályozza, és két fő ok miatt végezhetjük el. Az első esetben egészségügyi indok miatt kerülhet rá sor, például olyankor, ha a nőnél olyan súlyos fokú szívbetegség áll fenn, ami a terhesség kiviselésével a saját életét veszélyeztetné; vagy ha a születendő gyermek – orvosilag valószínűsíthetően – súlyos fogyatékossággal járó genetikai rendellenességet örökölne a szülőktől. Előfordulhat olyan eset is azonban, amikor más fogamzásgátlási módszerek nem jöhetnek szóba.

A művi meddővé tételt egészségügyi okok mellett családtervezési indokból is elvégezhetünk. Magyarországon jelenleg az a páciens kérheti saját jogon az elkötést, aki 40. életévét betöltötte, vagy 40. évnél fiatalabb és három vér szerinti gyermeke van. 

Ez is érdekelhet! Olvasd el a szülőnők alapvető jogairól szóló, korábbi cikkünket!

Miért ajánlják fel sok helyen automatikusan az elkötést három császár után?

Ennek az az oka, hogy három császármetszést követően nem javasolt az ismételt teherbeesés, a hegszétválás és a műtéti szövődmények nagyobb kockázatai miatt. (Korábbi cikkünket itt találod arról, hogy a három császármetszés azért nem kőbe vésett határszabás, vagyis nem biztos, hogy több császármetszést nem vállalhat ennél egy anya.)

Milyen feltételek mellett végzik el a császármetszéssel egybekötött művi meddővé tételt?

Abban az esetben, ha a várandós kismama már a harmadik terhessége elején benyújtja a megfelelő okiratokat a kórház felé, majd fél év múlva ismételten nyilatkozik, hogy továbbra is szeretné elvégeztetni ezt a beavatkozást. Ilyenkor az osztályvezető főorvos engedélyezi a kérelmet, és a császármetszés során elvégezhető a műtét. Fontos, hogy az engedély eredeti példányát vagy másolatát mindenképpen hozzák magukkal a nők a császármetszés napján.

Milyen szövődményekkel kell számolni az elkötés esetén?

Fontos tudni, hogy bár többféle műtéti típus létezik, de egyik sem nyújt 100 százalékos megoldást (műtéti típustól függően a sikertelenségi arány 1-3 százalék közé tehető). A sterilizálás mellett a páciensek a későbbiekben is teherbe eshetnek, és a méhen kívüli terhesség is nagyobb arányban fordulhat elő náluk, mint a nem sterilizált nők esetében.

A laparoszkópos műtéti megoldások közben az eszközök bevezetésekor vagy az műtét alatt egyéb has- és kismedencei szervek sérülhetnek, a petevezetők ellátása közben kialakulhat vérzés, későbbiekben összenövések; illetve az altatásnak is lehetnek szövődményei. A szalagok, klippek felhelyezése során az elhaló petevezető részlet nagyobb alhasi fájdalommal járhat.

Hasi műtét, így elkötés esetén is figyelj a műtét utáni regenerációra, tornákra, hegkezelésre!

A Császárvonal Alapcsomagja mindenképp legyen veled, ha császármetszéssel egybekötött elkötés vár Rád, de ha külön végzik el, a laparoszkópiás beavatkozás után is már a kórházban elkezdheted! A 12. hét letelte után a Haladó has- és hegkezelés csomaggal segítsd tested visszarendeződését, a kismedence jó keringését!

Külföldi szakirodalmi forrásokban olvashatunk az úgynevezett posztsterilizációs szindróma (PTLS) fogalmára. Mit lehet erről tudni?

A PTLS a petevezetők elkötésének egy relatíve ritka, de súlyos komplikációja lehet. Akkor alakulhat ki, ha az elkötés során a petefészkek vérellátása károsodik, ami a petefészkek nem megfelelő működéséhez, az általuk termelt hormonok, az ösztrogén és a progeszteron nagyfokú csökkenéséhez vezethet. 
A PTLS többféle tünettel – erős menstruációs vérzés, kimaradó vérzések, hormonális problémák – jelentkezhet.

Hosszútávú egészségügyi hatásai lehetnek

A hormontermelődés csökkenésének olyan hosszútávú egészségügyi hatásai lehetnek, melyek a menopauzában jelentkező tünetekhez hasonlóak. Ezek közé tartozik a hangulatingadozás, depresszió, idegesség, hőhullám, alvási nehézségek, zavarodottság és hüvelyszárazság.


Kapcsolódó cikkek