Pálma (35) 2024 decemberéig 17-szer volt császármetszés utáni online torna- és életmódváltó programjaink előfizetője. Az édesanya a 2024-es #MaradjMozgásban Díjunk egyik jelölje volt.

Innen indultunk...

Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy "Pálma, jövőre ilyenkor rendszeresen mozogni fogsz és imádni fogod" - tuti kinevetem. Én? Á, biztos nem. Utoljára kb. 10 éves koromban mozogtam önszántamból. Akkor még jártam futóversenyekre, háromtusára, négytusára. Mondjuk futni mindig is utáltam és ez még mindig nem változott bennem. Mielőtt még várandós lettem a nagyobbik fiammal, próbálkoztam a futással, de kb. egy hét után feladták a lábaim. Aztán jógáztam pár hónapig, amit nagyon szerettem, de ezt is abbahagytam. Majd a barátnőm tornaprogramját vettem meg, de mai napig nem jutottam túl a harmadik tornán.

Aztán 2019-ben várandós lettem, sok kiló feljött rám, majd koraszülő anyuka lettem, traumatikus császárral és szinte minden rajtam is maradt. 2021-ben megint tornázni kezdtem, majd várandós lettem, elvetéltem. 2022-ben újabb várandósság, fantasztikus VBAC-kel.

Egy Császárvonalas rendezvény hozta a fordulatot

Aztán ugrunk egyet 2023 októberére. Ekkor részt vettem a Császárvonal 5. szülinapján, ami nagyon szuper volt és boldogan tértem haza egy csomó tudással, meg egy szatyornyi kuponnal és termékmintával. Novemberben elkezdtem nézegetni, milyen kedvezményeim is vannak. Császárvonal Videótár kupon. Jött egy érzés: eljött az én időm. Új év, új remények.

Megnéztem milyen tornák is vannak, és úgy döntöttem, megveszem életem első vezetett tornaprogramját. Ez volt a Magamra találó. Izgatottan vártam a januári kezdést. És ahogy elindult a program, azt éreztem, hogy ez nagyon más, mint bármi, amivel valaha találkoztam az életem során. Hamar rájöttem, miért is varázslatosak a vezetett programok. Apránként kerülnek ki a videók és bizony elég nagy motiváció, hogy ez egy élő és érző közösség, akik lényegében 6 hétre egy kis csapattá, avagy még inkább családdá kovácsolódnak. Megosztjuk egymással a sikereinket, a nehézségeinket, együtt örülünk és sírunk. S érzed azt is, hogy minden egyes tag fontos és valahol ott van benned az is, hogy nehogy már én maradjak ki valami jóból.

Már első alkalommal is vitt magával a közösség, a valahova tartozás érzése, a hasonlóan fáradt, valódi anyák ítélkezéstől mentes, megtartó közege. Valami olyat kezdtem érezni, amit korábban soha. Azt, hogy itt jó helyen vagyok, itt elfogadnak minden gyengeségemmel és hibámmal együtt. Itt elbukhatok, mert itt szabad. Szépen lassan elkezdett nem a teljesítménykényszer hajtani, hanem az, hogy ma is tettem magamért valamit és ez többet ér mindennél. 

Rendszeressé kezdtek válni a tornák és a változás magáért beszélt. A mérlegen hamar olyan eredmény fogadott, amire elismerően bólintottam, hogy "ez az, Pálma, nagyon ügyes vagy!" Aztán elkezdtem a hegkezelést, pedig nagyon féltem tőle. Ekkor már 4 éves volt a hegem és még soha nem értem hozzá. Kicsit talán hegfóbiás vagyok - ha létezik ilyen. Na, de első alkalommal, mikor hozzáértem, nagyon fura érzés volt, kicsit kellemetlen, de rosszabbra számítottam. Majd őrült zokogásban törtem ki. Az ott tárolt érzések szabadultak fel, és azóta már sokkal jobb a viszonyom a hegemmel. Bevallom, még nem vagyunk barátok, de érzem, hogy azok leszünk idővel. Ami még fantasztikus volt - és a kedvenceim lettek ebben a programban -, a napi tippek. Verus csodás, megnyugtató, léleksimogató hangja, Zsófi és Dóri mosolygós és hasznos tanácsai. Imádtam és rengeteget tanultam belőlük.

Haladó szintre kapcsoltam

Aztán folytattam tavasszal a Magamra találó plusszal, ami már egy magasabb szinten van. Keményebb tornák, melyekbe sokszor beletörött a bicskám, de itt is egy szuper közösség gyűlt össze, kik közül sokak már ismerősek voltak az előző programból. Ezúttal lelkesítőként is kipróbáltam magam [minden programkörben vannak a résztvevők között olyanok, akik a többieket húzzák, segítik, extra posztokkal, hozzászólásokkal motiválják, ezért nem marad el jutalmuk sohasem valamilyen belsős, Császárvonalas nyeremény formájában a végén - a Szerk.], ami nekem hatalmas kilépés volt a komfortzónámból. De élveztem nagyon és plusz motivációt is adott a tornákhoz. Kissé bénának éreztem magam, még mindig ott volt a tojáshéj a popómon, de közben azon kaptam magam, hogy már több hónapja mozgok, hetente több alkalommal.

Elértem a versenysúlyom, elkezdtem erősödni, jobb lett az állóképességem és életemben először éreztem azt, hogy talán mégsem utálok mozogni. Beépült az életembe a rendszeres testmozgás, amit büszkén meséltem a barátaimnak és mindenkinek. Aztán azon kaptam magam, hogy lelkesen próbálok mindenkit rávenni a környezetemben arra, hogy csekkolja a Császárvonalat, a Videótárat és tornázzon, mert ez tök jó.

Nyár elején megcsináltam még a Gerinctorna programot Csillával, ami kemény volt ugyan, de minden percet megért, hiszen javult a testtartásom, megszűnt a hát- és derékfájásom. Közben belekezdtem a Komplex medencefenék és gátizom programba, amiről ugyancsak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Voltak kisebb problémáim gáttájékon, amik úgy érzem sokat javultak a tornák és légzőgyakorlatok hatására. Megcsináltam a Testvarázst, a Cukortornákat és egy rakás miniprogramot.

Majd ősszel visszatértem a Magamra találó pluszhoz, ahol ismét lelkesítőként is igyekeztem motiválni anyatársaimat. Itt már volt viszonyítási alapom. Fantasztikus volt érezni azt, hogy mennyivel könnyebben mennek a tornák, jobb a mozgáskultúrám, az állóképességem és mennyivel messzebb kerültek a saját határaim alig fél év alatt. Ismét egy remek közösség gyűlt össze, mint mindig. És sikerült megdönteni a saját rekordomat, hiszen minden tornát legalább egyszer meg tudtam csinálni.

Folytattam volna a Magamra találó ráadásban, de az élet most másfelé vezetett, így picit szünetet kell tartsak, de azt kell mondjam, hogy nagyon hiányzik a mozgás. Igen, hiányzik. Nekem, aki idén januárig el sem tudta képzelni, hogyan szerethetik a mozgást az emberek. Ezt nektek köszönhetem, akik megvalósították és működtetik a Császárvonalat, s azoknak az anyáknak, akikkel kísérjük és támogatjuk egymást az anyaság sokszor nehéz pillanataiban. Örökké hálás leszek értetek.

Számok nélkül is érzem

Számokat és centiket nem írok az első program óta, mivel nem érzem szükségét. De, ami biztos, hogy szinte mindenkitől kaptam pár kedves szót az elmúlt hónapokban, hogy milyen jól nézek ki, látom és érzem a kis izmokat a karomban, a lábamban, a hasamban. 59 kg-ról indultam és most vagyok 53 kg. Minden nőnek, aki szeretne tenni magáért, a testi/lelki egészségéért, receptre írnám fel a Császárvonalas vezetett programokat. Meg amúgy az összes tornát, ami a Videótárban van...