Medencefenekünk egészsége - ugyanúgy, mint egész testünké -, összetett tényezőktől függhet. Életmódunk, aktivitási szintünk - vagy épp inaktivitásunk-, a szülés alatti támogatás, az általunk elfogadott információk befolyásoló tényezői, mind-mind alakítják ennek a testrészünknek a jóllétét is. Nem csoda, hogy már szülés előtt is, a családtervezés időszakában is jelentkezhetnek funkciózavarok medencefenekünk működésében. Ezúttal a POP kérdéskörét járjuk körbe, és nézzük meg: indokolja-e az állapot a császármetszést.

Egy kis medencefenék anatómia…

A kismedence (mely a hasüreg része) és a gát között a medencefenék képezi a válaszfalat. A medencefenék felülről nézve egy bő tenyérnyi, kerekded, vaskos lemez, mely a medencét alkotó csontokhoz van kihorganyozva; elöl a szeméremcsonthoz, hátul a farokcsonthoz és kétoldalt a csípőcsontokhoz rögzül. Több rétegből áll, izmok és kötőszövetes lemezek (ún. fasciák) alkotják. Fő izma a levator ani izom, mely mint egy függőágy feszül ki a csontos medence belsején, helyet hagyva a húgycső, a hüvely (ún. hiatus urogenitalis) és a végbél számára (hiatus analis). Izomkötegei részint hozzákapcsolódnak a kismedencei szervek egy részéhez, részint tónusukkal helyben tartják azokat. Beidegzését a keresztcsonti idegfonat ágai látják el.

A medencefenék izomzata hivatott:

• alátámasztani és helyükön tartani a kismedencei szerveket,
• segít megfelelő pozícióban tartani a hüvelyt, a húgycsövet és a végbelet;
• részt vesz a testtartás kialakításában,
• stabilizálja a medencét és a hát alsó szakaszát;
• segítséget nyújt a záróizmoknak a széklet- és vizelettartásban;
• és szerepet játszik az örömteli szexualitásban is. 

A medencefenék megfelelő működéséhez szükséges az izmok épsége, megfelelő ereje, tónusa és ép beidegzése.

Mi az a POP?

Az angol rövidítés feloldása „pelvic organ prolapse”, amit magyarul medencefenék vagy hüvelyfali süllyedéses állapotnak szoktunk mondani. A probléma lényege, hogy a meggyengült medencefenék miatt a kismedencei szervek a hüvelybe türemkednek.

Három fő típusa van, de ezek gyakran kombinálódnak egymással:

• A mellsőfali hüvely süllyedésnél általában a húgyhólyag dudorodik be a hüvelybe, ez más néven anterior prolapsus, cystocele, vagy hólyagsérv.
• A hátsófali süllyedésnél a végbél (ritkábban vékonybél) türemkedik be, ez más néven posterior prolapsus vagy rectocele, végbélsérv.
• Apikális prolapsus, amikor a hüvely „teteje” nem tart megfelelően, ilyenkor a méh, vagy hüvelycsonk csúszik le rendellenes pozícióba .

Milyen gyakori ez az állapot?

Röviden: nagyon gyakoriak, csak nem beszélünk róla és titkoljuk. A nők 25-45%-a küzd a medencefenék valamilyen diszfunkciójával; süllyedéses állapotokkal vagy inkontinenciával. Olyannyira gyakori betegség ez, hogy Amerikában emiatt végzik a legtöbb műtétet 70 éven felüli hölgyeknél.

Mik a hajlamosító tényezők?

A két lábon járás óriási terhet ró a medencefenékre, hajlamossá téve a sérülésekre. 

Emellett emeli a kockázatot a

• Terhesség és szülés: Minél több volt belőle, annál kifejezettebb ez a hatás. A nem szült nőkhöz képest az első terhesség és szülés négyszeresére, a második nyolcszorosára, a harmadik kilencszeresére növeli a műtétet igénylő POP kockázatát. Itt az egyik faktor, hogy maga a növekvő magzat hónapokig jelentős plusz megterhelést jelent a medencefenéki izomzatnak. Ezen felül plusz rizikó a hüvelyi szülés, az izom- és idegsérülések veszélye miatt. A nagy súlyú magzat, az elhúzódó kitolási szak és a fogóműtét tovább fokozza a kockázatot.
• Az életkor előrehaladása, különösen igaz ez a menopauza után, mert az ösztrogén ezeknek a szöveteknek az erősen és rugalmasan tartásában is fontos szerepet játszik. A leggyakrabban 60-70 éves korban jelentkeznek a tünetek.
• A túlsúly 40%-kal, az elhízás 50%-kal növeli meg a POP kialakulásának esélyét.
• A méheltávolítás utáni állapot, mert a műtét megváltoztatja a medencefenék statikáját.
• Genetikai faktorok: akinek alkatilag gyengébbek a kötőszövetei, hajlamosabb lesz a süllyedéses kórképekre. Találtak összefüggést a származással, a fehér hölgyek hajlamosabbak a betegség kialakulására, mint az egyéb rasszba tartozók. Hajlamosítanak rá a kollagénszintézist érintő betegségek, pl. Ehlers- Danlos szindróma is. Illetve magasabb a rizikó azoknál, akiknél pozitív a családi anamnézis, tehát a családban már előfordult ez a probléma.
• Emelkedett hasűri nyomás, illetve ha rendszeresen erőltetett hasprést kell alkalmazni: ilyen például a székrekedés, a tartós köhögés, de akár az állandó emelgetéssel, hajolgatással járó fizikai munka is.

Tudtad?

POP-ra hajlamosít a várandósság utáni inaktivitás, vagyis a mozgásszegény életmód is, ahogy a szülészeti beavatkozások, a siettetés is - hangsúlyozza a Császárvonal gyógytornásza, Rákosi Dóra, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy minden érintettnél egyéniek lehetnek ezek a tényezők, ahogy a diagnózis után a tünetek javulása, a választható mozgáslehetőségek is. Nincs két egyforma érintett, nincs két egyforma út!

Mik a tünetek?

A leggyakoribb tünet a hüvelyi idegentestérzés, tehát mintha lenne a hüvelybemenetben valami nem odavaló. Előfordul, hogy tapintható, sőt súlyosabb esetben látható is a kidudorodás. Jellemző, hogy tünetek általában pihenést követően vagy fekve javulnak, míg estére vagy hosszas állást követően rosszabbak lesznek. Ezenkívül előfordulhat még medencetáji nehézségérzés, és alhasi-, deréktáji fájdalom is. Medencefenék problémára utalhat még, ha vizelési problémák, akaratlan vizeletvesztés, visszatérő hólyaghurutok vagy nehezített vizeletürítés jelentkezik; előfordulhat szex közben jelentkező fájdalom; továbbá jelentkezhetnek székelési gondok pl. nehezített székletürítés, illetve székletinkontinencia is. A nehezített ürítésben érintett betegek egy része rátanul, hogy ujjal visszanyomva a sérvet, könnyebbé válik az ürítés, ez az ún. splinting.

Milyen kezelés lehetséges?

Két fő megközelítés van: ún. konzervatív és műtéti. A konzervatív kezeléshez tartozik a gátizomgyakorlatok végzése. Ilyen esetekben fontos, hogy ezt medencefenék gyógytornára szakosodott gyógytornász tanítsa meg, ugyanis a helytelenül kivitelezett gyakorlatok még ronthatnak is a helyzeten. A módszert ki lehet egészíteni segédeszközökkel, pl. biofeedback eszközzel vagy elektrostimulációval. Ezen kívül szóba jönnek még a különböző terápiás pesszáriumok is, melyek a hüvelybe helyezve közvetve pozicionálják a környező szöveteket (a Császárvonal Videótárában is találsz egy komplex medencefenéki programot, elméleti videókkal, a klasszikus gátizomtornától eltérő szemlélettel, olvasd el a leírást alaposan, ismerd meg!).

Ha ezek a módszerek nem segítenek, akkor jön szóba az operáció. A műtéti megoldásokból létezik már sokféle megközelítés, de a cél ugyanaz: a hüvelyfal normális helyzetét igyekeznek visszaállítani különféle medencefenéken levő izmok és kötőszövetek feszesebbre húzásával. Erre léteznek

• hüvely felől végzett műtétek, ezek az ún. hüvelyfali plasztikák; illetve
• has felől végzett, általában laparoszkópos beavatkozások, amikor általában a keresztcsont promontorium nevű részéhez horgonyozzák ki a medencefenéki struktúrákat. Erre van, hogy csak saját szöveteket használnak fel, de van olyan megoldás is, aminél hálót vagy szalagot ültetnek be.

A műtét időpontjával kapcsolatban az az ajánlás, hogy akkor célszerű elvégezni, ha a gyerekvállalás már lezárult. Jelenleg az az ajánlás, hogy tünetmentes esetben csak a torna javasolt (az pedig minden nőnek melegen ajánlott), az összes többi beavatkozás csak tünetes esetben jön szóba. 

POP páciens vagyok, és jelenleg kismama, mire számíthatok?

A medencefenéki süllyedéses állapotok nem okoznak jelentős magzati kockázatot. Az viszont jellemző, hogy az anya panaszai romlanak a terhesség kb. feléig. A 20. héttől, mivel addigra a méh kiemelkedik a kismedencéből, inkább a panaszok átmeneti javulására lehet számítani.

Császárvonal-tipp

További császármegelőzéssel kapcsolatos cikkeinket itt találod gyűjteményben.

A POP önmagában jelen ismereteink szerint nem indokolja, hogy a következő szülés császármetszés legyen. Ez csak abban a ritka esetben jön szóba, ha korábban POP miatt műtét történt, és ezt követően esett teherbe. Ennek az oka, hogy a süllyedéses állapot ellenére a szülés gond nélkül le tud zajlani: ennek oka hogy a terhes méh már nem tud előreesni pont a nagysága miatt, a hólyag vagy végbélsérv pedig szépen kitér a fej útjából szülés közben.

Milyen kezelés jön szóba a terhesség alatt?

• A terhesség alatt a medencefenéktorna egyértelműen biztonságos.
• A pesszárium viselése többnyire nem ajánlott a felszálló fertőzések kockázata miatt.
• Az elektrostimulációs kezelés tilos a terhesség alatt.

Kihez fordulhatok, ha érintett vagyok?

Uroginekológus a probléma specialistája. Ha nem tudod, hol találsz ilyen szakembert, írj a hello@csaszarvonal.hu címre, ahol segítünk, és a POP terápiájában jártas gyógytornászt is tudunk ajánlani.