Amikor VBAC-re (császármetszést követő hüvelyi szülésre) készülünk, tisztában kell lennünk azokkal az esetleges kockázatokkal is, amelyek a korábbi császármetszés(ek) miatt felmerülhetnek.
A hegszétválás kockázata
A császármetszés egy olyan beavatkozás, ami számtalan terhesség alatti és műtéti kockázattal, szövődménnyel jár. VBAC során elsősorban a hegszétválás veszélyével kell számolnunk, ami a magzatra és az édesanyára nézve is fatális következményekkel járhat. Ezek azonban gondos odafigyeléssel védhetőek.
Dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyászt arról kérdeztük, hogy van-e valami statisztika arra vonatkozóan, hogy kinél lehet nagyobb a hegszétválás kockázata. "Mivel alapvetően a szülés dinamikájából és az ottani jelekből ítélem meg, hogy mi történik, így nem tulajdonítok nagy jelentőséget ezeknek a statisztikáknak" – vallja a szakember, aki hozzáteszi: vannak természetesen bizonyos szempontok, amelyeket VBAC estén figyelembe szoktak venni. Így többek között – bár ez egy meglehetősen bizonytalan paraméter – megbecsülhetik a baba súlyát (relatív ellenjavallat, ha a baba nagy súlyú, 4000-4500 g feletti – szerk.), illetve VBAC esetén az sem szerencsés, ha az előzményben valamilyen gyulladásos szövődmény szerepel. Érdekes tény viszont, hogy az iker TOLAC (Trial of labor after caesarian – a szülés megkísérlése császármetszés után) nem veszélyesebb, mint az egyes várandósság esetében. Ezek a szempontok azonban sokszor elsősorban csak császárindokként szolgálnak – tette hozzá a szakember.
A heg ereje
Mi a helyzet a heg erősségének megítélésével? Ad-e ez bármilyen támpontot a hegszétválás kockázatának megítéléséhez? Dr. Ujvári Attila elmondta, hogy bár korábban voltak olyan próbálkozások, hogy mérjék a heg vastagságát, de a mérési eredményekből nem következtethetünk arra, hogy milyen erősségű heg, és hogy akadálya lehet-e egy VBAC-nek:
Ha például valakinek van egy 1 cm vastag »kocsonyája«, vagy van egy szinte mérhetetlenül vékony »vitorlavászna«, akkor teljesen egyértelmű, hogy ez utóbbival lesz nagyobb esélye megszülni. Valójában pedig a hegnek csak annyi a feladata, hogy a méh húzóerejét a méhnyakra rá tudja vezetni.
Érdemes inkább azokra az eseményekre és jelekre fókuszálni, amelyek a heg szétválására utalhatnak – hívta fel a figyelmet a szülész-nőgyógyász. Nézzük, melyek ezek!
A heg szétválására utaló jelek és események a szülés során
- Éles fájdalomérzet
Ha elkezd repedni egy seb, akkor az nemcsak a fájás során, hanem máskor is éles fájdalommal jár.
- Az anya hangja
Hegszakadás esetén megváltozik, fájdalmasabbá válik a kismama hangja.
- A has kontúrjának megváltozása
Normál esetben a pocak harmonikusan belemegy a szeméremdombba, és nagyjából középen van. Ha azonban a gyermek félig vagy teljesen kint van – már egy részleges szakadás esetén is –, akkor egy eltorzult állapotot fog látni a szakember.
- Fájások tágulás nélkül
Az erőteljes, rendszeres összehúzódások ellenére nem kerül előre a méhszáj, sőt szélsőséges esetben a fájás alatt hátrafelé mozog a hüvelyi vizsgálat során, nem tapasztalható a méhnyak elsimulása sem.
- A baba fejhelyzetének megváltozása
Amikor megindul a hegszétválás folyamata, akkor a végig alul/mélyen lévő fej helyett a bemenet ürességét érzi az orvos.
- Árulkodó CTG-jelek
Ha hegrepedés történik, megváltozik a méhlepény keringése, és átmenetileg a méhlepény-elégtelenséghez hasonló jelek tapasztalhatóak.
Ha ezekre, a heg szétválására utaló jelekre és eseményekre felfigyel az orvos, akkor – a kismamával egyetértésben – a műtőben fog folytatódni a szülés.
Amitől minden kismama és orvos fél: a teljes hegszétválás
Az esetek többségében a hegek csak elvékonyodnak, illetve részlegesen válnak szét – ez az állapot azonban nem jelent kockázatot a magzatra vagy az anyára nézve.
A valódi, teljes hegszétválás nagyon ritkán fordul elő. 1000 TOLAC-ból 3-6 esetben számolhatunk a hegszétválás kockázatával, és ennek kb. 1 százaléka jár magzati veszteséggel. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a császár nélküli hüvelyi szülések is járhatnak magzati veszteséggel. Ilyenkor a keletkezett rés elég nagy lesz ahhoz, hogy a baba ki tudjon bújni rajta, és bekerülhessen a hasüregbe. Ez azért veszélyes állapot, mert a méh úgy értékeli, hogy megszületett a magzat, vagyis leválik a méhlepény, miközben a baba olyan helyre kerül, ahol nem tud levegőt venni. Emiatt pedig oxigénhiányos állapotba kerülhet, és akár el is veszíthetjük – magyarázza Ujvári doktor.
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy onnantól fogva, hogy megnyílt a heg, egészen odáig, hogy a hasba került a gyermek, akár 10-15 perc is eltelhet. Amennyiben tehát odafigyelnek a kismamára és az előzetes jelekre, akkor ezeket az eseményeket pillanatokon belül észlelik, és gyorsan – akár 8 perc alatt – tudnak reagálni. Így megelőzhető a tragédia.
Méhlepény-beágyazódási rendellenességek
Vannak-e egyéb kockázatai is a VBAC-nek? A császáros előzmények után gyakori kockázatot jelenthetnek a beágyazódási rendellenességek is. Ilyenkor előfordulhat, hogy bár a gyermek megszületik hegszétválás nélkül, de a lepény nem válik le, mert kóros mértékben tapadt bele a heg közelében lévő területbe – magyarázza a szakember. Ez egy nagyon súlyos állapot: ha rossz helyen – a korábbi hegben, kóros rétegekbe nőve – tapad a lepény, 25 százalékban csak méheltávolítással tudják megmenteni az anya életét.
