100-ből 21. Csupán ennyi kisbaba élheti át az aranyórát teljes valójában az édesanyjával az Ablak a világra kutatása alapján*. A szülészetek többsége mára törekszik az aranyóra megvalósítására, és ez 2019 óta az EMMI szakmai irányelvében is szerepel. De akkor mitől ennyire alacsony a megvalósulás aránya? Horváth Réka perinatális szaktanácsadójával kibogozzuk a kérdést és arra is rávilágít, mit tudunk tenni abban az esetben, ha elmarad az aranyóra.
Az aranyóra - mit is jelent pontosan?
A szigorú definíció szerint csak azt nevezhetjük aranyórának, ha a baba születését követően azonnal az édesanyja mellkasára kerül, és ott marad megszakítás nélkül addig, ameddig magától el nem jut az anyamellig és életében először szopik. Svéd kutatók videófelvételeket elemezve megfigyelték, hogy a kisbaba születését követően igen intenzív és változatos állapotokba kerül 1-1,5 órán keresztül, melyek sorrendje programozott.
Az aranyóra 9 lépése során a csecsemő:
- születést követően felsír (1. lépés),
- az anyja mellkasára kerülve egy rövid relaxációs állapotba kerül (2. lépés),
- a 3. perc környékén felélénkül, nyitogatja szemeit, mozgatni kezdi kezeit, fejét (3. lépés),
- a 8. perc környékén még aktívabbá válik (4. lépés),
- pihenőket tartva folytatja ezt (5. lépés),
- elindul kúszva (6. lépés) az anyamell felé, nagyjából 35 perccel születése után,
- a 45. perc környékén (az intenzív mozgással immár felkúszott a mellbimbóig), elkezd ismerkedni az anyamellel (7. lépés), nyalogatja, masszírozza, így oxitocint szabadít fel az anya szervezetében (méhösszehúzó hatású, tejfolyást és a kötődést segíti),
- 50-60 perc környékén életében először szopik (8. lépés),
- 1,5-2 óra elteltével elégedetten elalszik (9. lépés).
Ez a folyamat tehát az „aranyóra”, s így talán már érthető, miért csak minden 4. szülésnél valósul meg.
Igaz kicsit másképp, de bepótolhatjuk
„Van olyan helyzet, amikor szóba se jöhet az aranyóra, hiszen a baba vagy az anya egészségének, életének védelme van a fókuszban. Az aranyóra ugyanakkor egy rítus, melynek lélektani szempontból is nagy jelentősége van, hiszen egyik élethelyzetből, a várandósságból egy másikba, a gyermekágyas időszakba vezeti az anyát és újszülöttjét. Bármi, akár az aranyóra is, ami elmarad ebben az időszakban, az az első 6 hét szenzitív időszakában kicsit másképp, de abszolút pótolható. Mellette a szoptatás, a válaszkész gondozás, táplálás, ringatás, hordozás, mesélés során mind gyógyíthatjuk az elmaradt aranyóra okozta sebet” – meséli Horváth Réka.
Boldogasszony ágya – a 6 hetes „aranyóra”
A magyar néprajzi kultúrában a szülés utáni első 6 hetet „boldogasszony ágya” időszaknak nevezték, mert addig az anya és a baba folyamatos kapcsolatban együtt ismerkedett egy védett baldachinos ágyban. A bölcsőbe is csak a 6. hét után tették ki a kisbabát.
A modern orvostudománnyal, az 1950-es évektől a nők bekerültek a kórházakba szülni. És mivel akkor azt gondolták, hogy az a jó, ha minden steril, szeparált, a születés után a kisbaba az újszülött-, az anyuka a gyermekágyas osztályra került. A ‘90-es évek közepén svéd mintára megjelent a rooming-in rendszer, a kisbabát mosdatás, mérés után visszaadták az anyáknak, és együtt tölthették a kórházban az első pár napot. A 2010-es évektől pedig ha egy egészséges újszülött érkezik, és mindenki jól van, az újszülött egyből rákerülhet az anya mellkasára.
„Ez a nyugodt, boldog ismerkedés csak akkor valósul meg, ha normál lefolyású hüvelyi szülés történt. Minden más esetben nem tud normatívan megtörténni. Koraszülés esetén a kisbaba a kenguruzás során kapcsolódhat elsőként újra a szüleihez, császármetszés esetén apás aranyóra vagy késleltetett aranyóra jöhet csak létre. De ezek is nagyon fontos és különleges módszerek, amivel enyhíthető a korai anyai szeparáció – vallja Horváth Réka.
Gyengéd császár
Bár a 21-es számú EMMI ajánlás szerint „Császármetszés esetén, még a műtét ideje alatt, az 'aranyóra' időszakában, az újszülöttet az anya mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktussal ajánlott elhelyezni. Ha ez orvosi okból nem lehetséges, úgy az újszülöttet az apa (kísérő) mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktusban ajánlott elhelyezni, majd az anyának átadni, amint az lehetségessé válik (3B), [59].” (EMMI 2019/20) a fentiek leginkább az úgynevezett gyengéd császármetszés esetében valósulnak meg. Ilyenkor ugyanis a kisbabát a kiemelés után azonnal édesanyja mellkasára helyezik, és a szükséges vizsgálatokat is itt végzik el.
A gyengéd császár előnye a babára nézve, hogy
- aktívan részt vesz a születése folyamatában,
- a köldökzsinórt nem azonnal vágják el, így a vasraktárai feltöltődnek,
- könnyebben adaptálódik,
- a légzése stabilabb,
- emésztőrendszere könnyebben érik,
- hozzáfér az édesanyja melléhez, előtejéhez.
Az édesanya számára a műtét befejezése azáltal könnyebbé válik, hogy nyugodtabb, magabiztosabb.
Amivel a legtöbb császáros találkozik: a késleltetett aranyóra
Amikor a babát nem azonnal, hanem a műtét befejezése után helyezik édesanyja mellkasára, az a késleltetett aranyóra. Azonban az ember sok esetben azon pörög ilyenkor, hogy fog-e még mozogni a lába, rendben van-e, fáj a hasa, nem emelheti a fejét, nem tudja jól fogni a babát, így nem biztos, hogy készen áll az aranyórára. Nem baj, ha nem az elképzeléseknek megfelelően alakulnak a dolgok, mindig van lehetőség az újragondolásra. A szakember szerint egy várva várt kisbaba és elképzelt szülésélmény esetében, ha beüt a trauma koraszülés és/vagy császármetszés formájában, az a fontos, ha rálelünk egy ilyen traumára, definiáljuk. A „de ezt is túléltük együtt” gondolat segít az ilyen nehéz helyzeteket idővel pozitívvá formálni, mert a legnehezebb szülésélményben is mindig tudunk olyan mozzanatokat, kapaszkodókat találni, melyek segítenek átkeretezni.
Megélése a fontos vagy a kapcsolódás?
A Császárvonal zárt facebook csoportjában a bejegyzéseket olvasva megdöbbentő volt tapasztalni, hogy az, ami az egyik anyának trauma és veszteségérzés, ugyanaz a másik számára pozitív, teljes aranyóraérzést adott. Bár van az aranyórának egy a fent említett menete, elmaradása esetében sokkal inkább az számít, miképp élte azt meg az édesanya. A perinatális szakember ilyenkor szokta ajánlani az aranyóra pótlását vagy a szülésfeldolgozást, hiszen a mély, traumatikus érzéseket komolyan kell venni akkor is, ha egy másik embernek az „semmiség”.
Az aranyóra pótlása otthon – Horváth Réka perinatális szaktanácsadó módszere
Az újszülött helye születése után azonnal az édesanyja mellkasa. Ezt az első, szeretetteljes, természetes oxitocinban gazdag, megszakításmentes bőr-bőr kontaktusban töltött időszakot nevezzük aranyórának. De mit tegyünk ha az aranyóra valamilyen okból elmarad?
Van, hogy császármetszés, koraszülés vagy az egészséget fenyegető orvosi indok miatt az újszülött vagy az anya biztonsága érdekében, nem kerül sor az aranyórára. Ilyenkor nagyon sok anya érez csalódottságot, aggodalmat, hiányt. A szülésélmény feldolgozása mellett az aranyórát kicsit másképp, de be lehet pótolni. Nem pont úgy, nem teljesen ugyanolyan hatásokkal, de átélhető a világrajövetel, az ismerkedés, az egymásra hangolódás rítusa.
Az újszülöttkor lélektani szempontból szenzitív időszak, ugyanakkor a szülést követő első hat hétben van mód arra, hogy a szülők és az újszülött átéljenek egy aranyórához hasonló rítust. Ehhez nem kell más, mint hogy a család otthonában a babát beteszik a szülők egy kiskádba, megfelelő hőmérsékletű vízbe. Félhomályt varázsolnak köré mécsesekkel, így idézve fel a méhen belüli állapotot a víz segítségével. Felelevenítik a babának, hogy milyen volt, amikor még édesanyja méhében volt és hogy milyen szeretettel várták. Elmesélik neki születése történetét, és hogy a szülés után elmaradt aranyórát most szeretnénk kicsit másképp, de itthon és biztonságban átélni vele. Kiemelve a vízből, a baba megtörölgetve, csak pelenkában az anya meztelen mellkasára kerül bőr-bőr kontaktusban, pont, mint a természetes szülés után. Ehhez megfelelő helyszín a szülők ágya, így az apa melléjük bújva szintén részese lehet a szeretetteljes kapcsolódásnak, a bőr-bőr kontaktusban termelődő oxitocin jótékony hatásának. Az így eltöltött egy-két óra hasonló élményeket hozhat, mint a születés utáni aranyóra. Ez a szép korai élmény pedig gyógyító emléke lehet a baba születése körüli időszaknak.
Elmaradt aranyóra és szülés utáni depresszió
Horváth Réka szerint a gyermekágyi depresszió kialakulásának esélyét nagyban növelheti, ha nem úgy alakult a szülésélmény, ahogy azt a várandós nő elképzelte. Egy háborítatlan hüvelyi szülésre készülve egy nem tervezett császármetszés eleve hozza a kontrollvesztettség érzését, majd újabb csalódásként jöhet az aranyóra elmaradása, a szeparáció miatt érzett lelkiismeretfurdalás, bűntudat. Az az idilli kép, amit előzetesen elképzelt az anya arról, hogyan fogják majd apával közösen, életük legboldogabb pillanatában csodálni az újszülött babájukat és családdá válni, elmarad. Ez a veszteség beindíthat egy negatív spirált, mely során, ha például a szoptatás sem úgy alakul, ahogy tervezte az anya, egyre több feszültséget és csalódást él meg. Ha pedig ezeket a nehéz érzéseket nem tudja az anya valakivel megosztani, aki azokat elismeri, segít az érzéseket megélni, oldani, átkeretezni a negatív helyzetet, feldolgozni a veszteségélményt, az tovább ronthat az anya lelki állapotán.
Jogi háttér
Egy 2019-es EMMI rendeletben 26-os ajánlásában az áll: „Minden stabil állapotú újszülött számára, aki képes a szopásra […], biztosítani ajánlott az azonnali bőr-bőr kontaktust és a szoptatás lehetőségét (1A), [3,4].” (EMMI 2019/20). Mindig érdemes kommunikálni, kérdezni, akár előre jelezni, ha valaki szeretne élni az aranyóra lehetőségével. Ha pedig elutasítják ezt a kérését, megkérdezni, miért nincs rá lehetőség. Nehéz az ilyen felhevült helyzetekben asszertívan kommunikálni, de megéri. Segít, ha az az alapvetés, hogy azok az emberek, akik az intézményben dolgoznak, azért vannak ott, hogy a megfelelő módon segítsék a baba és mama szülésélményét.
*11368 anya beszámolója alapján
