Sok édesanyának nehézséget okoz, amikor kiderül, hogy csak császármetszéssel szülhet, míg másnak, aki a hüvelyi szüléstől fél jobban, annak akár megkönnyebbülés is lehet. Mit tehetünk azért, hogy megbékéljünk a hasi szülés gondolatával? Gyakori kérdések sorozatunk újabb írása.
Vannak olyan ritka esetek, amikor előre lehet tudni, hogy az édesanya vagy a baba biztonsága érdekében orvosilag kizárt a hüvelyi szülés (pl. szilánkos medencetöréses előzmény - a további, abszolút és relatív császárindokokról a Császárvonal applikációban olvashatsz). Ez azonban elég ritka, úgyhogy, ha egy orvos azt mondja, hogy nem szülhetünk hüvelyi úton, érdemes másodvéleményt is kérni, másik szakembertől (a másodvéleményről korábbi cikkünk itt olvasható). Másodvéleményt kérni mindenkinek betegjogában áll: ilyenkor minden rendelkezésre álló lelettel, kórelőzménnyel, diagnózissal felkeresünk egy másik ellátóhelyet, szakorvost, aki szintén ad egy javaslatot - akár az eredetivel ellentéteset, a döntés viszont a javaslat kézhezvételétől a miénk onnantól.
Érzéskavalkád
A császármetszéshez nagyon sokfajta érzés kötődhet, akár egymásnak ellentmondó érzések is kavaroghatnak az érintettekben - és ez is teljesen rendben van. Ha orvosi szempontból kizárt, hogy hüvelyi úton szüljünk, biztosak lehetünk benne, hogy a császármetszés a lehető legbiztonságosabb módja annak, hogy világra jöjjön a kisbabánk, ami eleve segíthet elfogadni a császármetszés tényét.
Készüljünk előre!
Ha előre tudjuk, hogy császármetszéssel fogunk szülni, akkor már előre készülhetünk erre lelkileg, és megpróbálhatjuk a lehető legszebb élménnyé varázsolni a babánk születését.
- Ma már több helyen végeznek például gyengéd császármetszést, érdeklődjünk, választott/körzetes kórházunkban erre van-e lehetőség.
- Legyen szülési tervünk! Ehhez segítségünkre lehet a Császárvonal ingyenes mobilapplikációja (Android/iOS), melyben kifejezetten császármetszésre szabott tervezet áll rendelkezésre, mely szabadon alakítható, kiegészíthető, bővíthető. Szülési tervünk részeként meg lehet beszélni, hogy a köldökzsinórt ki és mikor vágja el, hogy apának mi lesz a szerepe, hogy kinek és mikor adják oda a babát, hogy mikor helyezzék mellre stb.
- Ha minél több részletet meg tudunk tervezni és megbeszélni a kórházi személyzettel, annál inkább úgy fogjuk érezni, hogy mindent megtettünk azért, hogy a babánk a lehető legbékésebben szülessen meg, és ezzel sokat tettünk azért, hogy mi magunk is elfogadjuk a császármetszés tényét és szép szülésélményünk legyen.
- A szüléssel kapcsolatos szorongás, feszültség eredményesen oldható relaxációkkal, autogén tréninggel!
Kattints a képre a további részletekért!
Veszteség?
Ha nem tervezünk több babát, vagy minden szülésünknél elkerülhetetlen a császármetszés, és megvolt bennünk a vágy, hogy hüvelyi úton szüljünk, akkor ezt megélhetjük egyfajta veszteségnek is, amit érdemes valahogy feldolgozni, elgyászolni. Kitalálhatunk magunknak egy kisebb rituálét, aminek keretében elengedjük ezt a veszteségélményt: pl. gyújtsunk egy gyertyát vagy írjuk le/rajzoljuk le/formáljuk meg valahogy az érzéseinket. Ha viszont úgy érezzük, hogy a nőiségünket vagy az anyaságunkat nehezebben éljük meg emiatt, vagy kudarcélményként van jelen a hüvelyi szülés hiánya, akkor érdemes szakember segítségét kérni. Mert jó tudni: teljesen természetes amit érzünk, és emiatt felkereshetünk pszichológust, klinikai szakpszichológust, de tapasztalt dúlák, perinatális szaktanácsadók is foglalkoznak szülésfeldolgozással. Ezt lehet egyéni vagy csoportos formában is (pl. Szilánkok csoportos feldolgozó, Perinatus Alapítvány, a Császárvonal szülésfeldolgozó csoportjai), attól függ, hogy mit érzünk a magunk számára ideálisnak. Egy csoport megtartó ereje és egyfajta sorsközössége nagyon sokat tud lendíteni a feldolgozáson, egyéni terápián pedig a saját tempónkban haladhatunk egy segítő támogatásával.
Maradj mozgásban!
A csaszarvonal.hu/videotar oldalon előfizethető videók pedig nagy hasi műtét utáni időszakot könnyítik meg (pl. sebkímélő mozdulatok bemutatása) megmutatja a hegkezelés alaplépéseit, és a mindennapi mozgásokhoz, illetve a sporthoz való visszatérés lépcsőfokait járja végig az anyával.
Köszönjük Filó Melinda, pszichológus és művészetterapeuta segítségét,
amit a cikk elkészültéhez nyújtott.
