„...azok a nők, akik traumatikus szülést éltek át, már önmagában attól gyógyulnak, hogy megtervezik a következő szülésüket, legyen az hüvelyi vagy programcsászár...”- ez egy idézet a Hegmesék könyvből, de akár én is írhattam volna. Íme a második szülésem története. Olvasói történet következik.

Az első szülésem emlékei

A kétéves nagylányom születését nehezen dolgoztam fel. Részletesen leírtam itt a történetünket. Ma már nem így írnám meg, nagyon borúsan láttam akkoriban az egészet. A sztori lényege annyi, hogy elsőre természetes szülésre készültem - és mindent megtettem, amit tudtam (jóga, meditáció, kórházfüggetlen szülésfelkészítő, könyvek stb.), de mégsem úgy alakult, ahogy elterveztem. Mivel a császármetszésre akkoriban úgy tekintettem, mint egy „szükséges rossz” és tudatosan elkerültem a műtéttel kapcsolatos dolgokat a felkészülés során, így nagyon hideg zuhanyként ért akkor minden, pláne ami a lányom születése után jött. A 9 és fél órás (indokolatlan) szeparációnkból még mindig gyógyulunk. 

Abban biztos voltam (az előzmények ellenére is), hogy szeretnék még szülni. Ám azt is tudtam, hogy a fájó élményeimet helyre kell tenni, mielőtt újra áldott állapotba kerülnék.

Sok-sok önismereti munka (ebben nagy szerepe volt a Császárvonal „lelki” posztjainak is) és szakértői segítség után nyugvópontra értem. Mivel elsőre nem maga a császármetszés, mint szülés módja zavart, hanem a kórházi bánásmód, ezért tudtam, hogy mit szeretnék: hasi szülést magánkórházban. Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e, hogy én szerettem volna a császármetszést. Mint tudatos, tájékozott anya a VBAC-re, a hüvelyi szülésre is készülhettem volna, mint gyógyító élmény, de én a progcsászárban leltem megnyugvást. Bizony, ilyen is van! Hogy miért, azt hosszú lenne leírni, messzire vezetne, de nem is kell, hogy ezt megindokoljam. Újra a Hegmesék könyv jut eszembe: „Minden heg mögött egy emberi történet van.”

A Hegmesék könyvről, melyben még több szüléstörténetet és szakmai írást találsz, itt olvashatsz, s meg is rendelhető!

Második babám is érkezik

A várandósságom varázslatos volt másodjára is. Ezúttal a terhességi cukorbetegség is elkerült. Persze volt jó pár kellemetlenség, rosszullét is, de összességében minden rendben volt, szépen fejlődött a második kislányom. Másodjára a lelki felkészülésre fókuszáltam, Tina csodakártyáit használtam.

Egy szerdai napra, a 39. hétre beszéltük meg a progcsászár időpontját. Már hétfőn éreztem valamit, de még nem voltam biztos benne, hogy ez AZ. Elsőre indítottak, tehát a természetesen kialakuló fájásokat nem ismertem, nem tudtam, hogy ezek a kis hullámok már a vajúdás. Másnap békésen készülődtem a szerdai nagy napra, de délután hívott az orvosom, hogy elkapta a koronavírust, a megbeszélt időpont törölve, az éppen ügyeletes orvosnál fogok szülni. A békém persze megingott, hatalmába kerített a bizonytalanság.

A kis hullámok mindeközben egyre sűrűbben és kiszámíthatóbban érkeztek. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a férjem és a dúlám (aki egyben a húgom is) ott volt velem, így egy igazán nyugodt, szép vajúdást élhettem meg. Pontban éjfélkor, tehát már éppen azon a bizonyos szerdai napon hívtam a kórházat, hogy 10 perces fájásaim vannak, mondták, hogy induljunk, készítik a műtős teamet. Hajnali 1-kor már hálóingben voltam, a férjem is beöltözve és irány a műtő. Ezúttal nem maradt el a búcsúpuszi sem.

Az a bizonyos második műtét

A műtőben igazán jó hangulatban fogadtak. Az aneszteziológus megjegyezte viccesen, hogy „Na, mi az, koronás a dokija és ijedtében megszül?” Nevetve mondtam, hogy igen, így van. Nagyon jó kedvem volt, de amikor felültem a műtőasztalra persze izgulni kezdtem. Folyamatosan fel-felbukkantak az első élményem emlékei, ezért kivert a víz, nyugtalan lettem, de a személyzet kedvessége átlendített ezen. Simogatták a fejem, az aneszteziológus mondta, hogy nyugodtan foghatom a kezét és aztán a férjem is bejöhetett.

Amikor kinyílt az aranykapu, a lányom születésének pillanatát 100%-osan meg tudtam élni. Amikor éreztem a ráncigálást és tudtam, hogy mindjárt megszületik, akkor elkezdtem mondogatni a nevét, mintha hívnám, így az én hangomra született meg. Csodálatos volt! Amíg összevarrtak, végig a férjemmel volt a baba, egyszer be is jöttek hozzám a műtőbe. Sajnos a covid miatt csak maszkban tudtam megpuszilni és erős fejfájásom lett az oxitocintól, ezért a műtőben nem sokat tudtam a babával foglalkozni, de az aranyóra bőven kárpótolt.

Hajnali 3-ra már az első szoptatáson is túl voltunk, ezúttal a remegés sem árnyékolta be az első órákat. Ahogy ment ki az érzéstelenítő, már kezdtem is csinálni a bokakörzéseket, ahogy a Császárvonal Videótára javasolta. Hogy emiatt vagy a fájdalomcsillapítós infúzió miatt, azt nem tudom, de mindenesetre az a bizonyos első felkelés egyáltalán nem volt olyan vészes, mint ahogy emlékeztem. Összességében is nagyon gyorsan regenerálódtam.

Meggyógyultam az előzőből

Az elbagatellizálás egyébként ezúttal sem került el. Anno a negatív élményeim után nekem is kijutott a jól ismert „klasszikusokból”: "ne foglalkozz a szüléssel, örülj, hogy egészségesek vagytok". És most, a pozitív élményeim után pedig jött az, hogy „persze, hogy jó volt, mert magán, ennyi pénzért legyen is jó”.

A kórházban eltöltött napokban úgy éreztem, mintha egy rózsaszín buborékban lennék. A szobánkban volt az ablak mellett egy fotel. Még első éjszaka elhatároztam, hogy oda bekuckózok egyik szoptatás alkalmával. Utolsó este össze is jött.

Elhelyezkedtem, és ahogy néztem a kivilágított pesti teret a békésen szopizó újszülöttemmel a karomban, éreztem, hogy meggyógyultam.

Ilyen szép élményeket kívánok mindenkinek szüljön akár hasi, akár hüvelyi úton!

Magyar applikáció a császárral szülő anyákért - Császárral szülsz, vagy csak szeretnél erre az eshetőségre is felkészülni? Töltsd le a Császárvonal mobilalkalmazását, amit császáros édesanyáknak fejlesztettünk, csupa könnyen befogadható és közérthető írással a műtét előtti, a kórházi és a gyermekágyi időszakkal kapcsolatban, hogy ne érjen meglepetés! Fizess elő videós csomagunkra is a weboldal Videótárában az alapcsomagra, mely az első 12 hétben segíti minél zökkenőmentesebb felépülésedet, heged és tested regenerációját!

(Nyitókép: www.freepik.com - jcomp)