A császármetszést megelőzően az egyik legtöbb kérdést felvető téma a húgyhólyag katéterezése szokott lenni a (leendő) anyukák körében. Sokan, akik nem készülnek hasi szülésre, épp ezt a beavatkozást szokták legtöbbször a legkevésbé pozitívan megélni. Szeretnénk eloszlatni a félelmeket, és segíteni felkészülni előre.

Mi is az a hólyagkatéter?

A hólyagkatéter egy invazív, elkerülhetetlen eszköz a hasi műtéti beavatkozás kezdetét megelőzően, azért, hogy a hólyag üres legyen, teltsége ne akadályozza a műtéti folyamat átláthatóságát, a szükséges szervek elérhetőségét, a méh összehúzódását. Biztosítja a vizeletürülés szabályozását is, mely a deréktól lefelé való átmeneti érzéketlenség miatt is elengedhetetlen és jelzője lehet a korai és akár későbbi posztoperatív műtéti szövődményeknek, a páciens általános állapotának.

Férfiak és nők esetén is különböző anyagú, alakú, méretű és funkciójú katéterek állnak rendelkezésre - alkalmi és hosszú távra egyaránt. A császármetszést megelőzően a latexből/szilikonból készült, legtöbbször 12Fr vagy 14Fr méretű, állandó katéter, úgynevezett Foley-katéter felhelyezése történik. Ezek átmérője 4-5 mm, melynek ballonja pedig egy 5-10 ml folyadékkal felfújt gömb lesz.

Mielőtt felhelyezik a katétert

Felhelyezést megelőzően nagyon fontos, hogy az ellátó személyzet a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektessen az intimitásra, akkor is, ha az édesanya aktívan vajúdik, és látszólag nincs jelen, illetve akkor is, ha rutinszerűen programozott beavatkozást készít elő. Ehhez érdemes minden anyukának ragaszkodnia, és ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon, arról, hogy mi és miért fog történni, mire számíthat, hiszen legtöbbször egy szülőnő az élete során először tapasztalja meg ezt a folyamatot és az ezzel járó esetleges kellemetlenségeket.

A katéter felhelyezését csak a legszükségesebb helyzetek indokolják - a császármetszés az egyértelműen ilyen körülmény. A sterilitás szabályainak betartása és az azt követő óvatosság (pl. ne lépjünk rá a zsákra) különösen fontos a beavatkozás során.

Hogyan is történik mindez a gyakorlatban?

Legkésőbb közvetlenül a műtét kezdetét megelőzően helyezi fel két személy, annak érdekében, hogy a fertőzés kockázata minimálisra csökkenjen. Több ellátóhelyen ez a műtétet megelőzően fél órával történik az előkészítő helységben/ vajúdóban, máshol közvetlenül a gerincközeli érzéstelenítő beadását követően, a műtőasztalon, hogy minél kevésbé legyen kellemetlen érzés a várandós számára.

A térdben felhúzott és egymástól eltávolított lábak helyzete a legideálisabb a katéterezéshez. Minél lazább helyzetben sikerül mindezt kivitelezni, annál könnyebb és gördülékenyebb mindenkinek a folyamat.

Az egyik szakszemélyzet (leggyakrabban szülésznő) steril kesztyűt húz, segítője steril törlést kínál neki, esetleg ő fertőtlenít a szeméremtesten, mely hideg érzés lehet. Sok helyen ez az ismert povidon-jódos oldattal történik, így gyakran felteszik az édesanyának a kérdést: van-e ismert jódérzékenysége.
A behatási időt követően a katéterezést végző személy a szeméremajkakat széttárja, és felülről lefelé irányuló mozdulattal törlést végez (három alkalommal, újabb és újabb steril törlőket alkalmazva) a csiklótól a végbél irányába, ez utóbbit nem érintve.
Ezután a segítő a steril katétert a kezébe kínálja a csomagolásból, és egy, a húgycsőnyíláshoz irányított érintés után, síkosságot segítő anyag használatával, jó nagy sóhajra kérve a várandóst, felvezeti pár centiméter hosszan az eszközt.
Amint ez a hólyagba érkezik (nők esetén 3-5 cm a nyílástól, ellenben a férfiak 15-20 cm vezetékével) a katéterre csatlakoztatott zsák irányába megindul a vizelet ürülése, és a segítő felfújja/tölti a katéter addig láthatatlan ballonját fiziológiás sóoldattal, mely biztosítja, hogy az a helyén maradjon eltávolításig. A zsák a hólyagtól lejjebb kerül, biztosítva a megfelelő ürülés lehetőségét.

Ha érzéstelenítő előtt történik a beavatkozás, olykor kellemetlen, folyamatos vizelési ingert érezhetünk, hiszen az idegen eszköz folyamatosan irritálja a húgyvezeték falait. Ez természetes ebben a helyzetben.

Császárvonal-tipp: Tegyél meg mindent felépülésedért, online programunkkal!
A műtét után kezdhető, ún. posztoperatív tornától a 12. hétig gyógytornaprogramunkkal napi 20 percben mindent megtehetsz a lehető legjobb minőségű gyógyulásodért császármetszésed után. Tarts velünk, Videótárunk előfizetőjeként várunk VIP-csoportunkba is, ahol további számtalan tanács, tipp, extra támogatás vár!

Császármetszés után

A hasi szülést követően a vizelet az egyik indikátora a lehetséges szövődményeknek, a páciens általános állapotának. Tájékoztató jellegű

a színe, a koncentrációja,
a mennyisége és
a mennyiségének változása a szájon át bevitt és parenterális folyadékbevitel (infúziók) tekintetében,
esetleges vér, széklet, vagy kontrasztanyag általi elszíneződés jelenléte is figyelemfelkeltő.

A katétert ideális esetben a lehető legrövidebb időn belül kell eltávolítani, hogy csökkentsük a lehetséges szövődményeket. Ez a gyakorlatban az érzéstelenítést követő 6-12 óra elteltével történő felállást, felkelést szokta megelőzni. Levételkor a ballon leengedését követően egy határozott és gördülékeny mozdulattal, ismételt nagy sóhaj kíséretében távolítja el a posztoperatív ellátó. Ez néhány másodpercet vesz igénybe alapesetben.

A katéter következtében...

Nem kell megijedni, ha utána még nehezen jön a vizelési inger a korábban tapasztaltakhoz képest, idővel újra bejáratódik a ’rendszer’, érdemes picit préselni inger hiányában is. Az első pár vizelet ürülése még járhat csípő érzéssel, akár a fertőtlenítő hatása miatt a nyílásnál, akár a vezeték falának olykor elkerülhetetlen mikrosérülései, duzzanata, átmeneti érzékenysége miatt, ahogy első pár alkalommal átmossa a vizelet. Eleinte az órát is figyeljük, ha van inger, ha nincs, érdemes legkésőbb 2(-3) óránként elmenni mosdóba, nehogy túltelítődjön a hólyag és a pangó vizelet gyulladás melegágya legyen, vagy a méhösszehúzódást akadályozza (mely fokozott vérzést okozhat az első gyermekágyas napokban).

A hasi műtét természete miatt olykor nehéz a differenciáldiagnosztika, de soha nem zárható ki hólyaggyulladás kockázata, így a