Ha a “sérv” szót halljuk, általában az jut eszünkbe: kímélni kell. Pihenésre viszont egyáltalán nem asszociálunk, ha a szülésre gondolunk – így a legtöbb édesanya szinte egyértelműnek veszi, hogy ha sérve van, akkor nincs más választása, csak a császármetszés. De valóban indokolt a műtét ilyen esetekben?

A szétnyílt hasizom és a sérv nem szinonimák

Dr. Béres Ildikó Beáta általános sebész szakorvos szerint elsőként a sérv fogalmát fontos tisztázni. Csak akkor beszélhetünk sérvről ugyanis, ha a hasfal rétegei megbomlottak, és azokon keletkezik egy rés, amin keresztül a hasüreg tartalma kiboltosul. Ezzel ellentétben a hasfali szétválás esetében megvan a hasfalnak minden rétege: megtartott az izomréteg, nincsen rés, csak meggyengül, megnyúlik az izom ún. ‘bőnyéje’.

A hasfali szétválás vagy más néven rectus diastasis nem valódi sérv – ilyen esetben nem kell tartani a sérvkizáródástól.

A rectus diastasis nagyon gyakran előfordul terhesség alatt (az édesanyák 30-70%-ánál), ami az esetek 60%-ában meg is maradhat. Gyakori, hogy ehhez köldöksérv is társul, valódi lyukkal, ami azonban bizonyos esetekben elmúlhat várandósság után. Bármelyikről beszélünk is, gyógytornával általában jól kezelhetőek és maguktól, természetes úton is regenerálódhatnak – pusztán azért, mert a kisbaba plusz súlya és térfogata “kikerül” a hasából szüléskor, ezért nem feszül tovább a hasfala.

Hogyan lehet megkülönböztetni a szétnyílt hasizmot a sérvtől?

Orvosi tapasztalat nélkül egy laikusnak nehéz lehet észrevenni a differenciát, de a szakember szerint egy sérv általában kifejezettebb, körülírtabb szokott lenni, és álló helyzetben, köhögéskor, fizikai terheléskor jobban elődomborodik. Ha a páciens lefekszik, akkor esetleg érezheti is a lyukat (a sérvkaput) a hasfalán, amin keresztül a sérv kifelé és befelé mozog.

Hasfali szétválásnál pedig az a jellegzetes tünet, hogy ha az érintett fekvő helyzetben picit megemeli a fejét, akkor köldök fölött, középvonalban és alatta kiemelkedik egy bizonyos terület vagy sáv, de álló helyzetben, köhögéskor vagy fizikai terheléskor ez a kiboltosulás nem annyira kifejezett, gyakran nem is látszik semmilyen eltérés.

“A sérv egyszerű fizikális, orvosi vizsgálattal általában jól diagnosztizálható. Legtöbbször maguk az édesanyák szokták jelezni, hogy 'valami itt előre dudorodik', különösen emeléskor, fizikai megerőltetéskor. Vannak predirekciós, típusos helyek, ahol gyengébb a hasfal anatómiailag, pl. a köldök, lágyék tájékán. A lágyéktáji csatornán át lép ki nőknél a kerek méhszalag, ennek mentén kibújva alakulnak ki leggyakrabban a lágyéktáji sérvek.”

A sérv orvosi vizsgálattal diagnosztizálható

A meglévő vagy frissen kialakult sérv lehet császárindok? Kizárhatja a VBAC (hüvelyi szülés császármetszés után) lehetőségét?

“Nem tudok olyan kutatásról, vagy bármiféle szakirodalomról, amely megerősítené, hogy a kismamának bármilyen sérve kötelezően császármetszést vonna maga után, azaz a császármetszés abszolút indikáció lenne. Ettől függetlenül nehéz látatlanban megállapítani, hogy kinek milyen problémát okozhat a szülési folyamat maga, vagy egy esetleges sérvkizáródás.”

A sebész hangsúlyozta: a sérvek által okozott komplikáció várandósság vagy szülés során nagyon ritka dolog. Nemrég egy amerikai kutatásban annak gyakoriságát vizsgálták: mennyire gyakori, hogy egy sérv terhesség alatt problémát okoz. A vizsgált intézményben 10 év alatt 126 esetben végeztek terhesség és szülés alatt sürgősséggel vagy tervezetten sérvműtétet, ezek közül összesen 73 esetben történt kizáródás. A doktornő saját praxisában azonban egyetlen egy olyan esetet sem tudott megemlíteni, amikor intézményükben hasonló történt volna.

A páciens személyes vizsgálata nélkül azonban nem lehet erről magabiztosan nyilatkozni, hiszen minden beteg egyedi, minden sérv egyedi, nem mindegy, hogy kicsi-e vagy nagyobb, hogy hol helyezkedik el, korábban meglévő vagy műtét után kialakult hegsérv, többrekeszes-e, tartalmaz-e belet vagy sem, okoz-e panaszokat a terhesség alatt vagy akár már előtte – ezt mind figyelembe kell venni, mind számít.

Éppen ezért a legtöbb esetben érdemes lehet másodvéleményt kérni (hogy ez mit jelent és miért fontos, arról korábbi cikkünket itt olvashatod) még egy sebésztől vagy egy nőgyógyásztól, aki meg tudja ítélni személyes vizsgálat keretében a sérv jellegét. Emellett célszerű tájékozódni a helyi viszonyokról, hogy van-e olyan orvos, aki azt a szülési módot preferálja, amit a kismama.

Miért félünk a sérv kizáródásától?

Azzal együtt, hogy a hasfal feszülése nő, általában a sérvkapuk is nőnek. A kizáródás inkább akkor jellemző, ha pici a sérvkapu, mert akkor a hasüregből kitüremkedő sérvtartalom megszorulhat. Ha ez a kapu nő, akkor a korábbi, meglévő sérvek is könnyebben tudnak mozogni, hiszen több a helyük, ezért a kizáródás esélye csökken.

Ha egy bélszakasz megszorul és annak a vérellátása sérül, akkor bélelhalás alakulhat ki, ehhez azonban idő kell - általában több óra is. Ilyenkor a kifolyó béltartalom visszafolyhat a hasba, esetleg helyi szövetközi vagy hasüregi fertőzést okozhat, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet, de ez nem 5-10 perc alatt, hanem hosszú órák, esetleg napok alatt történik meg.

“Ha szülés közben kizáródik egy sérv, akkor azt észre lehet venni időben, és a műtőben lehet korrigálni. Ez nem egy olyan dolog, amibe öt perc alatt bele lehet halni. A különböző típusú sérvek terhesség és szülés alatti kizáródási gyakoriságról pontos statisztika és az optimális kezelési stratégiáról ajánlás éppen azért nincs, mert igen ritkán fordul elő, és nehéz lenne az esetekből megfelelő szignifikanciájú kutatást készíteni.”

Ugyanakkor a fent említett amerikai tanulmány megállapította, hogy kizáródott sérvek esetén sem fordult elő még olyan szövődmény, amely halált okozott volna a praxisukban. Érdemes feltennünk a kérdést: valóban indokolt annyira félteni a kismamákat, hogy nem engedjük őket természetes úton szülni?

Mikor forduljon sérvével orvoshoz egy kismama?

- fokozódó fájdalom a sérv környékén, mely mindennapi életvitelében zavarja
-ha növekedni kezd a sérv mérete, de visszahelyezhető a hasüregbe és emellett rendszeres a széklet, bélgázok ürülése

Ilyen esetben az orvos mérlegeli majd a lehetőségeket. A megoldás nem minden esetben a műtéti kezelés lesz, enyhítheti a tüneteket egy hasi sérvkötő használata is, ha olyan fokú a sérv.

Ha azonban a sérv az alábbiakhoz hasonló panaszokat okoz hirtelen, akkor mindenképp érdemes sürgősséggel orvoshoz fordulni, mert sérvkizáródás merülhet fel:
- sérve fájdalmassá válik, megduzzad és a korábban könnyen visszahelyezhető sérvet fekvő helyzetben sem tudjuk visszatenni a helyére
- piros, fájdalmas a bőr a sérv felett
- ha a fentiekhez étkezéssel, emésztéssel kapcsolatos panaszok társulnak: hányinger, hányás, vagy a bélgázok nem tudnak távozni, elakad a széklet

Ezek a kizáródás jelei lehetnek, ilyenkor minél hamarabb jelentkezzünk a sürgősségi osztályon vagy sebészeti szakrendelésen! Sérvkizáródás esetén minden esetben műtéti megoldás szükséges.

Mikor érdemes megműttetnünk a meglévő sérvünket, tervezett terhesség előtt vagy után?

Bár nincsen rá egyértelmű ajánlás a szakirodalomban, a szakmán belül azért vannak irányvonalak – ami nagyban függ attól, hogy mekkora a sérv, illetve tervben van-e még gyermekvállalás. A legkisebb kiújulási arány akkor érhető el, ha a műtétnél hálót tesznek be – ez igaz a köldöksérvre, hasfali sérvre és lágyéksérvre is. Azonban nem minden esetben szükséges és kötelező a hálóbeültetés.

Bár a hálós hasfali rekonstrukció nem egyértelműen ellenjavallt gyermekvállalás előtt, azonban lehetnek hátulütői a várandósság előtti hálóbeültetésnek. A sérvműtétekkor behelyezett hálók ugyanis általában rigidek, amelyeket leggyakrabban nem felszívódó varratokkal rögzítenek, éppen amiatt, hogy minimális legyen a sérvkiújulás aránya. Terhesség esetén azonban megnyúlik, tágul a hasfal, így itt tartósan fájdalmassá válhat a terület a feszülés miatt, akár a varratok is kiszakadhatnak, és ennek következtében kiújulhat a sérv. Sőt, nagy kiterjedésű hasi sérvháló esetén olyan is előfordulhat extrém ritkán, hogy várandósság alatt nem tud rendesen tágulni a hasfal, fokozódik a hasűri nyomás, ami súlyos problémákat, szövődményeket okozhat.

Terhesség során a konzervatív terápiára törekszünk a sérvek műtéti ellátását illetően, azaz várakozó állásponton vagyunk, de a szakirodalom szerint nincs egyértelmű ajánlás. Ha muszáj, akkor a második trimeszterben érdemes operálni azt, aki súlyos panaszokkal rendelkezik.

Terhesség után spontán is várható a szövetek regenerálódása, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy nehéz elkerülni, hogy egy újszülöttet ne emeljen az édesanya.

“A nyílt sérvműtétek után hivatalosan szigorú emeléstilalmat javasolnak a megfelelő eredmények elérése érdekében. Még laparoszkópos műtéteket követően sem engedélyezett azonnal a fizikai terhelés. Az édesanyának azonban ideális esetben 4 hétig el kellene kerülnie az emelgetést és kímélni kellene magát. Ez nem életszerű. Célszerű kivárni a szülés után egy évet, időt hagyni a testnek, a szöveteknek a regenerálódásra, és az akkori állapot, panaszok alapján megítélni, hogy hogyan tovább.”

Az adott panaszok és a sérv jellege kell, hogy meghatározza, hogy hogyan és mikor történik a sérvműtét - ha nem panaszos és pici a sérv, érdemes lehet az utolsó terhesség után várni egy évet a műtéttel, amikor már nem tervezünk több babát.

Császármetszéssel egyidejűleg lehet sérvhelyreállító műtétet végezni?

“Magyarországon ez nem bevett gyakorlat, sőt a világon sem terjedt el tudtommal. Kevés ezzel kapcsolatban a tapasztalat, nem rutineljárás, nincsen rá kifejezett szakmai ajánlás sem.”

A sebész megjegyezte, létezik ilyen, a betegelégedettség egyébként magas - mivel egy műtéttel megoldható mindkét helyzet, nincsen plusz műtéti teher. Szövődmények azonban kissé gyakrabban előfordulhatnak: pl. hálófertőzés, ami miatt elhúzódhat a gyógyulás és magasabb lehet a sérvkiújulás rizikója is. Mindezekkel együtt válogatott esetekben lehet létjogosultsága.

Irodalom:

Ha maradt még kérdésed, várunk Magyarország legnagyobb, császárral szült édesanyáknak létrehozott, szakértői csoportjába!