Miért több a császáros szülés ünnepek, hosszú hétvégék előtt?

Császármegelőzés

Szerző: Óvári Enikő

Ma Magyarországon jóval kevesebb kisbaba születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznapon. Ennek oka, hogy a tervezhető szüléseket – indítás, programozott császármetszés – hétköznapokra időzítik. Ez nagyrészt összefügg a folyamatosan emelkedő császározási aránnyal.

A KSH adatai alapján, amíg az 1970-es években még nem volt olyan szembetűnő a hétvégi és a hétközbeni napokra eső születések száma közötti különbség, addig az utóbbi években ez az eltérés jóval látványosabb:

2018-ban például szombati-vasárnapi napokon 185 baba született, míg átlagban a pénteki napokon 274. Ugyanez a tendencia igaz a nemzeti ünnepekre, karácsonyra és szilveszterre – ilyenkor jóval kevesebb baba látja meg a napvilágot.

„A valamilyen várandósság alatti probléma miatt már eleve kórházban fekvő terminushoz közeli kismamák esetében a terhességet valamilyen módon – indítással vagy programozott császármetszéssel – lehetőleg még hétvége előtt, csütörtök-péntek magasságában be kell fejezni. Ez az általános irányelv a hazai szülészeteken” – mondja Dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász. Mint azt kiemelte, az ügyeletre senki nem szereti hagyni a problémás várandósokat, – pl. ikres, magas vérnyomásos, toxémia gyanús – ezért egyedi mérlegelést követően ezeket a szüléseket vagy mesterségesen beindítják, vagy eleve programozott császármetszéssel segítik világra a babákat a kismamákat gondozó szülészorvosok.

Tudtad-e? Az Ablak a Világra nem reprezentatív felmérésének arra a kérdésére, hogy magától indult-e a szülés vagy indították, 9753 édesanya válaszolt. Az indított szülések aránya 34,3%. A császármetszések aránya spontán induló szülésnél 23,3% volt, indított szülések esetében pedig 34,7% - mondja Pleván Tímea, a projekt vezetője. Az indított szülések aránya nagyjából megegyezik a KSH sztatisztikájával, amely szerint 2018-ban a szülések 36,3%-át indították mesterségesen, összehasonlításképpen ez az arány az 1970-es években még csak 3-5 százalék volt.


Indított szülések esetén – a külső, mesterséges beavatkozások velejárójaként – pedig megnövekedik a császármetszések aránya is – hívta fel a figyelmet Gutmann Orsolya. Hozzáteszi: indításra a legtöbbször előre megbeszélten kerül sor, a kismama beleegyezésével, de olyan eset is van, amikor később derül ki a kismama számára, hogy egy erősebb hüvelyi vizsgálat után indult be a szülés, előzetes megkérdezés nélkül (az egyes beavatkozásokról született, korábbi cikkünket itt találod - miképp is hatnak a császárarányok növekedésére.)

„Indított szüléseknél nagyon gyakori, hogy nem történik meg a korrekt tájékoztatás a rövid- és hosszú távú kockázatokról, következményekről”

– mondja Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom egyik alapítója. Márpedig a szülés esetében nagyon fontos lenne az átgondolt, pontos kommunikáció, hogy a kismama mérlegelve az adott helyzetet, maga dönthessen – a megfelelő tájékoztatás törvény adta jog a sürgős beavatkozást igénylő esetekben is, akkor is, ha a döntésre kevesebb idő áll rendelkezésre. Ezzel ellentétben gyakori a verbális nyomásgyakorlás. Az indításra vonatkozó érvényes irányelvek hiányában az ellátás nem egységes, kiszámíthatatlan.

Mint arra Viktória is felhívta a figyelmet, az indított szülések nagy része felesleges beavatkozásokkal jár, amelyek növelik a császármetszések esélyét.  Innentől pedig eljutunk oda, hogy a legtöbb esetben – VBAC, vagyis a császármetszés utáni hüvelyi szülés támogatása híján - a császármetszésen már átesettek legközelebb is császármetszéssel adnak életet gyermeküknek. Hozzátette: természetesen vannak orvosilag indokolt beavatkozások, ez nem keverendő össze azokkal az esetekkel, amikor hétvége vagy ünnepnap közeledtével indítanak. Rámutatott, hogy ma az orvostársadalom hajlamos azt nézni, hogy az anya egy egészséges újszülöttel távozzon a szülőszobáról, márpedig ma már többet várunk a szülészeti ellátástól, az anya és babája hosszú távú testi-lelki egészségének és az élettani folyamatoknak a támogatását. A császármetszések száma pedig hiába nőtt, a szülés körüli kockázati mutatók nem javultak, 15-20 %-os császárarány felett már nem javítják a végkimenetelt, sőt egy idő után egészségkárosodást is okozhatnak.


Gyere Magyarország legnagyobb császárral szült anyákból

és szakértőkből álló közösségébe, ha van még kérdésed!