Olimpiai bronzérmes súlylökőnk, Márton Anita nem sokat pihent anyává válása után, hamar visszatért az edzéshez, sporthoz. Nem mondja, hogy mindenki csinálja utána mindezt, de visszatérésének fokozatossága, tudatossága az átlag édesanyáknak is jelzésértékű. Felépülését sokan segítették, rengetegen támogatták - ezt megérdemelné itthon egy nem élsportló édesanya is szülés után - mindezekről mesélt a Császárvonalnak.

Aktív 9 hónap után jött el a szülés napja

"A várandóságom alatt is végig aktív voltam. Szinte minden nap lementem edzésre. Jól esett a mozgás, kicsit átnyújtani, átmozgatni magamat. Ahogy telt az idő, természetesen egyre kevesebb dolgot csináltam, de a napi rutin megmaradt, hogy mindig ott vagyok edzésen. Ebben az időszakban az edzői feladatokba is belekóstoltam kicsit, egyesületünk fiatalabb atlétáinak edzését segítettem" - emlékszik vissza kérdésünkre Anita, akinek első kislánya 2021. január 31-én született meg, hasi úton. Mint bevallja, egyáltalán nem volt felkészülve a császármetszésre. "Nagyon féltem a szüléstől, de a császár nem volt opció a gondolataimban. A szülőszobában eltöltött 12 óra nagyon lassan telt, mivel nem haladtunk semmire. Gyakorlatilag nem vajúdtam, nem voltak fájdalmaim, a magzatvíz viszont folyamatosan folyt" - meséli a sportoló, aki aztán műtőben adott életet Luca lányának.

Tudatos erősödés, gyógytornász, hegkezelés

A szülés utáni napokban a kórházban mindennap egyszer járt nála és szobatársainál a kórházi gyógytornász (a Császárvonal felmérései szerint az érintett anyák 87%-a egyébként nem találkozik velük - erről korábbi anyagunk itt), de azt mondja, a vele végzett gyakorlatok nagyon rövidek voltak. "Mivel sportolóként rendszeresen dolgozom együtt gyógytornász szakemberrel, tudom, hogy sokkal több segítséget is kaphatnának a kismamák ebben a helyzetben is" - teszi hozzá.

Anita a várandóssága utolsó két hónapjában kismamajógára is járt, oktatója - megtudván, hogy császármetszés lett a vége - azonnal írt neki, hogy mit kezdjen el mozogni már a megfigyelőben és utána, így időben jutott megfelelő információkhoz. "Mivel császárral szült ő is - pár hónappal korábban -, így a Császárvonal oldalt és applikációt is elküldte nekem" - meséli, s a folytatás is tankönyvi: a sporthoz való mielőbbi visszatérése okán gyógytornásza olyan kollégájához irányította, aki aki kifejezetten császárosokkal foglalkozik és ért a manuális hegkezeléshez is. "A hegemmel először ő foglalkozott. Ajánlotta, hogy egy speciális tapasszal is ragasszam le, amely segíti a heg gyógyulását. Egyébként a mai napig amikor éjszaka nem tudok visszaaludni etetés után, mindig kicsit átmozgatom a heget a tanult technikák alapján" - mondja, s tovább is mesél a szülés utáni visszaerősödés időszakáról. "Türelmesnek lenni volt a legnehezebb. Mindig nagyon mozgékony ember voltam. A császár utáni első 1-2 hét pokoli volt számomra. Főleg, amikor még segítséggel is alig tudtam felkelni az ágyból" - emlékszik vissza a nehezebb időszakokra, de a pozitívumokból sincs hiány, a támogatásnak sem volt híján.

Szakemberek gyűrűjében, a család által támogatva

Anita hamar visszanyerte a szülés előtti alakját, ez önbizalmat adott neki, sporttáplálkozási tanácsadója pedig a szülés után nem sokkal ellátta tanácsokkal és segítette szakértelmével, hogy édesanyaként, egy hasi műtét után miképp is alakítsa étkezéseit, milyen vitaminokkal támogassa felépülését, mozgásprogramját, ami az elején természetesen kizárólag gyógytorna volt. "A gyógytornásszal heti rendszerességgel találkoztunk, megcsináltuk együtt a feladatokat, és utána minden nap egyedül is elvégeztem azokat. A közös torna alkalmával mindig megcsinálta a hegkezelést is" - mondja a sportoló, aki hangsúlyozza a császármetszés utáni gyógytorna és a hegkezelés mielőbbi megkezdésének fontosságát. "Úgy gondolom, hogy napi 20-30 perc 'énidő' minden anyukának jár. Ezen kívül nagyon oda kell figyelni a fokozatosságra, nem szabad siettetni semmit. Azt tudni kell, hogy én világ életemben sportoltam, teljesen más fizikummal, állóképességgel rendelkezem, mint egy átlagember, így e szempontból nem biztos, hogy 'időintervallum' szempontjából követendő példa vagyok" - vallja.

A menetelését némileg visszavetette a szülés utáni harmadik hónapban megsérült térde, majd térdműtéte, de családja és edzőtársai átsegítették ezen is. Hangsúlyozza kérdésünkre, családja, barátai, az őt támogató szakemberek koszorúja nélkül mindez nem ment volna. "Szerencsés vagyok, hogy sportolóként megfelelő szakmai és ismeretségi háttérrel rendelkezem, hogy minden lehetséges segítséget megkaphattam.

Azt hiszem, hogy ezeket minden friss édesanyának meg kellene kapni és meg is kaphatnák, ha legalább tudnának a különböző lehetőségekről.

  - mondja, s azt is megosztja, nála a hathetes kontroll az edzésekhez való fokozatos visszatérést is hozta aztán. Ezt sem a semmiből indította: sokat-sokat sétált a picivel, s az elliptikus trénert is hajtotta otthon, futópadon sétált, heggel kapcsolatos panasza pedig annak manuális kezelése mellett nem volt. Először a technikai munkát golyó nélkül végezte, csak az egyes részmozdulatokat gyakorolta, majd szépen lassan, fokozatosan vezették vissza mozgásai közé a futást, szökellést, a teljes forgást, s végül magát a súlylökést. Ereje lassan, fokozatosan tért vissza.

TIPP: Gyógyulj, regenerálódj, tornázz velünk császármetszés után! Erősödj vissza a Császárvonal Videótárával, a posztoperatív tornától a kötényhas kezeléséig számtalan online programmal várunk, nézz szét!

Lélekben is erős

Mi a helyzet a lelki oldallal? - merül fel az emberben, de Anita erre is kiegyensúlyozott választ ad. A szülés után pszichés támogatásra az elvesztett szülésélmény miatt nem volt szüksége, a kórházi, császáros szobatársaival tartotta a kapcsolatot, napi szinten beszélgetnek azóta is, mindent meg tudnak beszélni.

Márpedig egy olimpiai felkészülésben is óriási szerepe van a mentális felkészülésnek és jóllétnek, a lélek megacélozásának, de Anita ebben is verhetetlen. "Mindig is a kitartásom és az akaraterőm volt a legnagyobb. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam az utam során, míg eljutottam az olimpiáig" - emlékszik vissza, ráadásul volt több pályatársa is, aki anyává válásával minta volt előtte sportolóként. "Egy chilei súlylökő versenytársam előttem 3 héttel adott életet kisfiának, de neki sajnos nem sikerült kijutni az olimpiára. Viszont a női súlylökés mezőnyében több édesanya is van: az új-zélandi súlylökő, Valerie Adams mindkét gyermekét császárral szülte és  harmadik lett a tokiói olimpián. Első gyermeke születése után öt hónappal már érmes volt a Nemzetközösségi Játékokon."

A jövő

sportoló térde még egy kis odafigyelést igényel, teljesen rendbe kell hozni, hogy egy teljes értékű felkészülést tudjon végigcsinálni. "Szeretném folytatni a sportpályafutásom, hiszen egyelőre úgy tűnik, hogy egész jól sikerül összeegyeztetni a magánéletemmel..." - zárja a beszélgetést, s őszinte csodálattal drukkolunk neki mindehhez.

Császárral szülsz, szültél, vagy VBAC-re készülsz? Várunk Magyarország legnagyobb, császáros édesanyáknak létrehozott, szakértőkkel működtetett, zárt Facebook-csoportjába!

(Fotók: Márton Anita saját archívum)