A terhességi vércsoport-összeférhetetlenség: mit kell tudni róla?

Császár előtt

Szerző: Baranya Ágnes, szülésznő Szakértő: Dr. Nemes-Nagy Zsuzsa, transzfúziológus szakorvos, területi szakfelügyelő főorvos

Miért van szükség a terhesség során vércsoport-és ellenanyag vizsgálat elvégzésére? Miért kell külön figyelmet szentelni az RhD-negatív várandós anyák vércsoport-szerológiai gondozására, kivizsgálására és ellátására?

Beszéljünk róla!

Habár a népességnek csak nagyjából csak 15%-a tartozik az RhD-negatív csoportba, ilyen módon viszonylag kevés az érintett, mégis számos esettel találkozunk, amikor ezzel összefüggésben szakmailag helytelen ellátásban részesülnek a nők. Nézzük végig, miért is olyan fontos erre odafigyelni.

A legismertebb és legfontosabb AB0-vércsoportrendszeren túl számos más vércsoportrendszer is létezik - ilyen az úgynevezett Rh-rendszer is. 

Mit takar ez? A vörösvérsejtek hordozhatnak egy bizonyos antigént (D), mely az RhD-pozitív személyeknél megtalálható, viszont az RhD-negatív vércsoportú emberek vérében nincs jelen.

Várandósság során kiemelt figyelmet kell fordítani a kismama vércsoport-meghatározása során vizsgált Rh-tulajdonságra. Klinikai jelentőségét erőteljes immunogenitásának tudhatjuk be, tehát ez az antigén nagyfokú immunválaszt képes kiváltani a szervezetben. Laikus nyelvezetre lefordítva, s leegyszerűsítve egy érintett várandós esetén ez annyit tesz: az  RhD-negatív vércsoportú édesanya esetén könnyen előfordulhat, hogy a pocakjában fejlődő magzat vércsoportja eltérő, s így az anya antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő, idegenként felismert magzat vörösvérsejtjei ellen.

Egy rendkívül ritka változat az RhD variáns tulajdonság. Ilyen tulajdonsággal rendelkező kismamát vagy édesanyát RhD-negatívnak kell tekinteni.

Amennyiben az újszülött rendelkezik RhD variáns tulajdonsággal, RhD-pozitívnak tekintendő. 

Ez az ellenanyag-termelés leginkább a szüléssel kapcsolatban ismert, tehát sokan tudják, hogy szülés után anti-D injekciót szükséges kapniuk az RhD-negatív édesanyáknak – ugyanakkor a várandósság alatt is kialakulhat ellenanyag-termelés. Nézzük, mely esetekben kell ennek a megelőzésére figyelmet fordítani!

Tudtad-e? Anyai-magzati vércsoport összeférhetetlenséget nem csak az RhD vércsoport okoz. Egyéb vércsoport tulajdonságok esetén is kialakulhat anyai antitesttermelés, melyek közül az IgG osztályba tartozó antitestek lehetnek a magzatra veszélyesek.

Hogyan fordulhat elő, hogy egy nő vérében ellenanyag jelenik meg?

Korábbi terhesség megszűnésekor (szülés, vetélés), vagy jelen terhesség során történt fötomaternális transzfúzió alkalmával, amikor magzati vér kerül az anya keringésébe.

  • vetélés, fenyegető vetélés, terhesség megszakítása 
  • méhen kívüli terhesség, mola hydatidosa 
  • magzat külső fordítása, amniocentézis, chorionbiopszia 
  • hasi trauma 
  • terhesség során fellépő vérzés a betöltött 6. terhességi héttől 
  • szülés

Amennyiben tehát a fentiek valamelyike bekövetkezik, magzati vörösvérsejtek kerülhettek az anya keringésébe. Ha a magzat RhD-pozitív vagy ismeretlen RhD tulajdonságú, 72 órán belül anti-D profilaxisban (injekció) kell részesíteni a kismamát 6. betöltött terhességi héttől az Országos Vérellátó Szolgálat által közzétett, hatályos Transzfúziológiai Szabályzat értelmében.

A betöltött 12. terhességi hétig 50 mikrogramm, azután 300 mikrogramm adandó, mely szükség esetén 6 hetente ismételhető (pl. többszöri vérzés). Amennyiben ikerterhességről van szó, 600 mikrogramm szükséges (függetlenül a babák számától). 

Egy kis biológa

Az esetek felében, amikor először RhD-pozitív vörösvérsejtekkel találkozik az RhD-negatív tulajdonságú vér, tehát valamilyen okból magzati vér találkozik az anyai vérrel (lásd fent), kialakul az immunválasz, vagyis az anyai szervezet ellenanyagot, anti-D antitestet termel a számára idegenként azonosított magzati antigénnel (D) szemben. Többszöri találkozás hatására ez nagy valószínűséggel megtörténik. Fontos, hogy az anyai immunválasz kialakulásáért felelős antigének már az 5-6 hetes RhD-pozitív vércsoportot örökölt embriónál is jelen vannak, tehát nem csak szülés után van jelentősége az oltás beadásának.

Az anyai immunválasz alkalmával keletkező anti-D antitestek IgG-típusúak, melyek a placentán átjutnak, a D antigént hordozó magzati vörösvérsejtekhez kötődnek, és súlyos károsodást okozhatnak magzatban. A terhesség alatt adott oltás azonban az anyai keringésbe került magzati sejtekhez kötődve azokat semlegesíti, és kivédi az elsődleges anyai immunválasz kialakulását, ezáltal az aktuális magzatot védi, a terhesség után adott oltás a következő terhesség(ek) védelmét szolgálja.

Nagyon kevés, csupán 0,1 ml magzati vér is elegendő az anya immunizálódásához, mely visszafordíthatatlan folyamat.

Tehát, ha az embrió/magzat RhD-pozitív (amiről még nincs információnk), nagyon kevés, az anyai keringésbe jutott vér is szövődményt okozhat. Sajnos előre megmondani nem tudjuk, kinél fog problémát okozni biztosan, és kinél nem.

Az anti-D oltóanyagról

Az anti-D oltóanyagnak számottevő negatív hatása tehát nincs, elmaradása viszont olyan súlyos következményekkel járhat, mint például

  • habituális vetélés
  • újszülöttkori hemolitikus betegség (a magzat vérszegénységével, oxigénhiányos állapotával, sokszervi károsodásával, legsúlyosabb esetben a magzat halálával járhat).

Az anti-D oltóanyag elmaradása, nem megfelelő időben vagy mennyiségben történő alkalmazása esetén menthetetlenül kialakul az anyai immunizáció, amely visszafordíthatatlan folyamat. A kialakult anyai antitest esetén "gyógymódról" jelenleg nem tudunk, az anya valamennyi RhD-pozitív magzata veszélyeztetett lesz (kivételt képez, ha RhD-negatív magzattal lesz várandós). 

Az injekcióban beadott anti-D ellenanyag hetekig jelen lesz az anyai vérben, megelőzve ezáltal azt, hogy az anya szervezete ellenanyagot termelve reagáljon a magzati vérre (azáltal, hogy az ellenanyag már "dolgozik", megelőzi az anyai immunválasz kialakulását a magzata ellen). Ugyanakkor a beadott oltóanyag egy része a placentán keresztül a magzatba kerülhet. Ez képes ugyan az RhD-pozitív magzati vörösvérsejtekre kötődni, de kis mennyisége miatt nem okoz lényeges magzati tüneteket, és megbetegedést.

Az anti-D injekciót már a kórházban megkapod, ha szükség van rá.

Ellenanyagszűrés a várandósság alatt

A fentiek miatt valamennyi kismamának szükséges a terhesség alatti vércsoport vizsgálatok elvégzése - optimális esetben legalább 3 alkalommal.

Ha a kismama véréből ellenanyagot mutatnak ki, annak vércsoport-specifikusságát meghatározzák, és bizonyos ellenanyagok esetében mennyiségi meghatározás (titrálás) is történik. Így felmérhető, milyen kockázattal kell számolni, milyen gyakran szükséges kontrollvizsgálatot végezni. Súlyos esetben a terhesség korábbi befejezésére, vagy akár méhen belüli magzati transzfúzióra is sor kerülhet a magzat állapotát szem előtt tartva. Szerencsére ezek szélsőséges, nagyon ritkán előforduló esetek, mégis felhívják a figyelmet rá, hogy milyen fontos foglalkoznunk mindezzel.

RhD-negativitás császármetszés és hüvelyi szülés után

A természetes úton vagy császármetszéssel szült édesanyák tekintetében is gondosan kell eljárni. A szülést vagy műtétet követően 72 órán belül szükséges beadni az anti-D injekciót az RhD-negatív anyáknak, amennyiben a baba vércsoportja RhD-pozitív. A születés után mintát vesznek a köldökzsinórvérből, így rövid időn belül ismert lesz az újszülött vércsoport-meghatározásának eredménye.  Ennek köszönhetően nem minden RhD-negatív édesanya kap oltást, hiszen ha gyermeke is RhD-negatív vércsoportot örökölt, szükségtelen. Amennyiben viszont szükség lenne rá, mégis bármilyen okból kifolyólag elmarad az anti-D profilaxis egy kismama, édesanya esetében, 72 órán túl is fontos a lehető leghamarabb pótolni, ezzel megadva az esélyt a szervezet saját ellenanyag-termelésének csökkenésére.

Jogi háttér

Sajnos nem ritkán találkozunk azzal, hogy egy kismamát nem részesítenek minden szükséges esetben anti-D profilaxisban, tehát nem adják be az injekciót (például spontán vetélés, terhesség alatti vérzés esetén). A hatályos Transzfúziológiai Szabályzat törvényerejű rendelet, mely betartása kötelező, és az abban foglaltak szerint kell eljárni.

Kívánom, hogy minden RhD-negatív kismama megfelelő, korrekt, szakszerű ellátásban részesüljön!

Az Országos Vérellátó Szolgálat hatályos Transzfúziológiai Szabályzata az alábbi linken érhető el: https://www.ovsz.hu/hu/transzfuziologiai-szabalyzat