Császárvonal.hu

A császármetszés nagy hasi műtét, mely vérveszteséggel jár, olykor nem is kevéssel. Mi a teendő ilyenkor orvosi oldalról, illetve mit kell tudnod erről még a műtét előtt, páciensként?

Egy átlagos testsúlyú felnőttnek 4,5-5 liter vére van. A várandósság során a keringő vérmennyiség jelentősen megnövekszik, a vérképzés fokozódik, mert a magzatot is el kell hogy lássa, ráadásul a vér hígabb a megszokottnál. A terhesség kilenc hónapja alatt a vérszegénység is gyakoribb, sokszor kezelést (vaspótlást) igényel a vérkép ismeretében, vérvizsgálat után.

Szülés = vérveszteség

Szülés esetén, akár hüvelyi, akár császár, mindig számolni kell vérveszteséggel. Míg hüvelyi szülés esetén ez nagyjából 400-500 ml, addig császármetszésnél ennek kétszeresével is kalkulálhatunk. 100-nőből 4-8-nál fordulhat elő, hogy egy liternél több vért veszít a műtét alatt. A természet azonban okos: a vérveszteség során a “hígabb” vér veszteségével kevesebb ún. alakos elemet is veszt a szervezet.

A következő rizikófaktorok növelhetik ennek esélyét: vajúdás előtti (antepartum) vérzés, lepénylevásás, placenta praevia (amikor a méhlepény érinti vagy fedi a méhszájat), illetve a méhrepedés.

A vérvesztés mértékét csak becsülni lehet: műtét során például támpont lehet, hogy mennyi folyadék van a szívóban, de ez keveredik a magzatvízzel, tehát valóban becslés. A vérveszteséget van, hogy feltüntetik a zárójelentésen, de lehet, hogy csak a műtéti észlelőlapon találsz erről utóbb információt, ha kíváncsi vagy és nem tájékoztattak, ezt pedig a teljes betegjogi dokumentációd kikérésével ismerheted meg.

Milyen tünetekkel jár a vérveszteség?

10% vérveszteség általában semmilyen tünetet nem okoz (nagyjából ennyit vesztesz hüvelyi szülés esetén). Ennél nagyobb veszteség viszont sápadtsággal, szapora légzéssel és szívműködéssel, ájulásérzéssel, alacsony vérnyomással jár - akár már a műtét alatt. A tünetek, panaszok súlyossága attól is függ, milyen gyorsan alakul ki a vérszegénység, de a szervezet még tud alkalmazkodni ehhez.

Ami viszont fontos: 30%-os vérvesztés esetén már felmerül a transzfúzió szükségessége, akár császármetszés közben, ha a szakemberek mérlegeltek minden tényezőt. Vért lehet kapnod a beleegyezésed nélkül is, életmentő helyzetben, amikor egyszerűen nincs mód téged megkérdezni, egyebek esetén beleegyező nyilatkozatot kell aláírnod ehhez is.

Transzfúzió: mit gondol végig ilyenkor az orvos?

A transzfúzió, más néven vérátömlesztés, olyan orvosi eljárás, amellyel a nagy mennyiségű vérveszteséget pótolni tudják. A beadott vérkészítmény más emberektől levett, szigorú szakmai szabályok szerint kivizsgált, illetve tárolt véralkotórészeket jelent.

Fontos tudni, hogy a vérszegénység a vér oxigénszállító képességének zavara, melynek következtében a szövetek oxigénellátottsága csökken. Ennek számos oka lehet: fentebb írtuk, szülésnél viszonylag nagy vérmennyiséget vesztesz rövid idő alatt (néhány óra), és jellemzően „hátrányos” állapotból vágsz neki a szülésnek, lévén a legtöbb várandós édesanya eleve vérszegény. Abból indulnak azonban ki, hogy a szülő nő általában egészséges, fiatal szervezet, jó vérképzéssel, vagyis nagyon meg kell gondolnia az orvosnak, hogy mikor adjon neki vért - császármetszés során is.

Ha meg lehet oldani máshogy (infúzióval, vastablettával, vénás vasinjekcióval), az orvos nem ad vért.
Általánosságban 60 g/l alatti haemglobin és 23% alatti haematokrit érték már alapos okot ad, hogy gondoljon a szakember a transzfúzióra, de a döntő mindig a beteg általános állapota, klinikai tünetei, esetleges alapbetegsége.
Ha nincs más megoldás, az orvos nem törekszik tökéletes laborértékekre, hanem arra, hogy az éppen szükséges mennyiséget pótolja.
Transzfúzió során vörösvérsejt-koncentrátumot kapsz, sosem teljes vért (bizonyos esetekben szükség lehet plazmára, vérlemezke készítményre, alvadási faktorokra is).
Egy véradás során levett levett 450 ml vérből 1 egység (E) kb. 200 ml mennyiségű vörösvérsejtkoncentrátum lesz, ami hűtve (kb. 4 fokon) 35 napig áll el.
1 E „vér” kb. 10-zel emeli a haemoglobinértéket (műtétek után általában 2 E-t szoktak adni).
Szülés után mindig vércsoportazonos, választott vért kell adni (tehát a szülő nő vérét a laborban „összepróbálják” a vérkészítménnyel, egyébként beadás előtt a kórházban is).
A „nullás adhat mindenkinek” csak elméletben igaz, gyakorlatban rengeteg szempontot kell figyelembe venni az ABO vércsoportrendszeren kívül.
Ha semmiképp sincs idő választott vért keresni, maximum 2 E 0 negatív, megfelelően előkészített vér beadható (nem szeretik a szakemberek, van kockázata).
Mivel választott vért adnak be, az is kaphat, aki anti-D profilaxisban részesült szülés után (negatív Rh-jú anyukák).
A transzfúzió bár általában életet ment, számos korai, illetve kései szövődmény forrása lehet. A korai reakciók 24 órán belül, gyakran 1-2 órán belül vagy azonnal jelentkezhetnek, míg a későiek napok, hetek vagy akár csak sok évvel a transzfúziót követően. A mellékhatások előfordulásának gyakorisága 1-3%.

Császármetszés és transzfúzió után

Szülés után (akkor is, ha császármetszés történt, és akkor is, ha kapott az anyuka vért) 180 nappal lehet menni először vért adni, a legújabb irányelvek szerint nem kell megvárni a szoptatás végét.
A transzfúzió tényét fontos fejben tartanod, ha kaptál vért, erre többször, több helyen is rákérdezhetnek a későbbiekben egészségügyi ellátásod során.
Ha szülés után a kórházban készített vérképed alapján vérszegény vagy, kapsz majd megfelelő vaskészítményt erre, egyéb, ezzel összefüggő panaszaiddal kapcsolatban pedig ellátnak megfelelő orvosi tanácsokkal.