Mi a Hegmesék?
A Császárvonal-csapat érzékenyítő, edukáló projektje, amely a Richter Anna Díj közönségdíjának elnyerésével valósulhatott meg.
A Hegmesék projekt tagjai:
Rákosi Dóra, gyógytornász, IBCLCVeisenberger Eleonóra, biológus, dúla, perinatális szaktanácsadó-jelölt
Perdy-Fazakas Brigitte, fotós
Kiss Verus, egészségügyi újságíró
Csáki Gergő, szoftverfejlesztő
A Richter Anna Díjról
A Richter Anna Díj célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatosság, a társadalmi jóllét fontosságára, inspirálja az egészségügy, oktatás, kutatás, gyógyszerészet területein dolgozó szakembereket, valamint olyan újszerű, megvalósítható ötleteket támogasson, amelyek innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy egészségügy fejlődéséhez.
A Hegmesék alapja egy (virtuális) fotókiállítás, 20 császárheges portréval és szüléstörténettel, mely bemutatja, milyen sokféle út vezethet egy édesanyát a császáros műtőig, és azt is, milyen sokféleképpen élhetjük meg ugyanazt a „rutinműtétet”. A Hegmesékből könyv is készült, benne a kiállítás történetei jóval hosszabb, olvasmányosabb formában tárulnak az olvasó elé, s mellettük öt szakmai hegmese is helyet kap a kötetben (a szülész-nőgyógyász, a szülésznő, a gyógytornász, a perinatális szaktanácsadó és a gyászterapeuta gondolatai). Ezeknek a történeteknek így együtt nem kevesebb a célja, mint segíteni az olvasó/befogadó számára is megérteni, feldolgozni a saját szülésével kapcsolatos pozitív és negatív emlékeit, érzéseit, egyúttal rendkívüli betekintést nyújthatnak a témakör tabukkal övezett területeire a laikusok és szakemberek számára egyaránt.
„Minden heg mögött egy emberi történet van” – ez a mottó vezetett minket a projekt megálmodása, majd megvalósítása során, s az, hogy az egekbe szökő császárarányok mellett is ítéletektől mentesen mutassuk meg ezen szülések arcait, hegeit, a hegszövetbe és a szívekbe zárt érzésekkel együtt. A test és a (heg)felszín alatt zajló lélektani folyamatok ugyanis császármetszés után sem különválaszthatók, s fontos lenne tudatosítani, hogy egy anya császáros szülése nem ér véget a kötéscserével, a varratszedéssel, mert ez annál jóval hosszabb távú jelenség. A császármetszés testi és lelki síkon is hosszan kihathat egy anya életére, későbbi gyermekvállalására, babájával való viszonyára, párkapcsolatára, szexualitására, egészségére, önismeretére, testképére, mindennapi gondolataira, az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjére és egész családjára, a társadalom egészére is. A Hegmesék projekt blogjában ezekről mesélünk a lehető legtöbb tudományág felől közelítve, a Császárvonal Hegmesék YouTube-videólistájában pedig folyamatosan szaporodnak majd a fenti témákat érintő, szakmai előadások. Mert ne felejtsük: ezek a történetek és hegek bárki hegei lehetnének, Miskolctól Keszthelyig, Esztergomtól Szegedig, bárkié abból az évi 35 ezer anyából, aki ma Magyarországon császárral szül.
„Minden heg mögött egy emberi történet van” – ez a mottó vezetett minket a projekt megálmodása, majd megvalósítása során, s az, hogy az egekbe szökő császárarányok mellett is ítéletektől mentesen mutassuk meg ezen szülések arcait, hegeit, a hegszövetbe és a szívekbe zárt érzésekkel együtt. A test és a (heg)felszín alatt zajló lélektani folyamatok ugyanis császármetszés után sem különválaszthatók, s fontos lenne tudatosítani, hogy egy anya császáros szülése nem ér véget a kötéscserével, a varratszedéssel, mert ez annál jóval hosszabb távú jelenség. A császármetszés testi és lelki síkon is hosszan kihathat egy anya életére, későbbi gyermekvállalására, babájával való viszonyára, párkapcsolatára, szexualitására, egészségére, önismeretére, testképére, mindennapi gondolataira, az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjére és egész családjára, a társadalom egészére is. A Hegmesék projekt blogjában ezekről mesélünk a lehető legtöbb tudományág felől közelítve, a Császárvonal Hegmesék YouTube-videólistájában pedig folyamatosan szaporodnak majd a fenti témákat érintő, szakmai előadások. Mert ne felejtsük: ezek a történetek és hegek bárki hegei lehetnének, Miskolctól Keszthelyig, Esztergomtól Szegedig, bárkié abból az évi 35 ezer anyából, aki ma Magyarországon császárral szül.
Mi a Hegmesék?
A Császárvonal csapat érzékenyítő, edukáló projektje, amely a Richter Anna Díj közönségdíjának elnyerésével valósulhatott meg.
A Hegmesék alapja egy (virtuális) fotókiállítás, 20 császárheges portréval és szüléstörténettel, mely bemutatja, milyen sokféle út vezethet egy édesanyát a császáros műtőig, és azt is, milyen sokféleképpen élhetjük meg ugyanazt a „rutinműtétet”. A Hegmesékből könyv is készült, benne a kiállítás történetei jóval hosszabb, olvasmányosabb formában tárulnak az olvasó elé, s mellettük öt szakmai hegmese is helyet kap a kötetben (a szülész-nőgyógyász, a szülésznő, a gyógytornász, a perinatális szaktanácsadó és a gyászterapeuta gondolatai). Ezeknek a történeteknek így együtt nem kevesebb a célja, mint segíteni az olvasó/befogadó számára is megérteni, feldolgozni a saját szülésével kapcsolatos pozitív és negatív emlékeit, érzéseit, egyúttal rendkívüli betekintést nyújthatnak a témakör tabukkal övezett területeire a laikusok és szakemberek számára egyaránt.
„Minden heg mögött egy emberi történet van” – ez a mottó vezetett minket a projekt megálmodása, majd megvalósítása során, s az, hogy az egekbe szökő császárarányok mellett is ítéletektől mentesen mutassuk meg ezen szülések arcait, hegeit, a hegszövetbe és a szívekbe zárt érzésekkel együtt. A test és a (heg)felszín alatt zajló lélektani folyamatok ugyanis császármetszés után sem különválaszthatók, s fontos lenne tudatosítani, hogy egy anya császáros szülése nem ér véget a kötéscserével, a varratszedéssel, mert ez annál jóval hosszabb távú jelenség. A császármetszés testi és lelki síkon is hosszan kihathat egy anya életére, későbbi gyermekvállalására, babájával való viszonyára, párkapcsolatára, szexualitására, egészségére, önismeretére, testképére, mindennapi gondolataira, az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjére és egész családjára, a társadalom egészére is. A Hegmesék projekt blogjában ezekről mesélünk a lehető legtöbb tudományág felől közelítve, a Császárvonal Hegmesék YouTube-videólistájában pedig folyamatosan szaporodnak majd a fenti témákat érintő, szakmai előadások. Mert ne felejtsük: ezek a történetek és hegek bárki hegei lehetnének, Miskolctól Keszthelyig, Esztergomtól Szegedig, bárkié abból az évi 35 ezer anyából, aki ma Magyarországon császárral szül.
„Minden heg mögött egy emberi történet van” – ez a mottó vezetett minket a projekt megálmodása, majd megvalósítása során, s az, hogy az egekbe szökő császárarányok mellett is ítéletektől mentesen mutassuk meg ezen szülések arcait, hegeit, a hegszövetbe és a szívekbe zárt érzésekkel együtt. A test és a (heg)felszín alatt zajló lélektani folyamatok ugyanis császármetszés után sem különválaszthatók, s fontos lenne tudatosítani, hogy egy anya császáros szülése nem ér véget a kötéscserével, a varratszedéssel, mert ez annál jóval hosszabb távú jelenség. A császármetszés testi és lelki síkon is hosszan kihathat egy anya életére, későbbi gyermekvállalására, babájával való viszonyára, párkapcsolatára, szexualitására, egészségére, önismeretére, testképére, mindennapi gondolataira, az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjére és egész családjára, a társadalom egészére is. A Hegmesék projekt blogjában ezekről mesélünk a lehető legtöbb tudományág felől közelítve, a Császárvonal Hegmesék YouTube-videólistájában pedig folyamatosan szaporodnak majd a fenti témákat érintő, szakmai előadások. Mert ne felejtsük: ezek a történetek és hegek bárki hegei lehetnének, Miskolctól Keszthelyig, Esztergomtól Szegedig, bárkié abból az évi 35 ezer anyából, aki ma Magyarországon császárral szül.
A hegmesék projekt tagjai:
Rákosi Dóra, gyógytornász, IBCLCVeisenberger Eleonóra, biológus, dúla, perinatális szaktanácsadó-jelölt
Perdy-Fazakas Brigitte, fotós
Kiss Verus, egészségügyi újságíró
Csáki Gergő, szoftverfejlesztő
