B e t ö l t é s
B e t ö l t é s
Minden heg mögött egy emberi történet van
Minden heg mögött egy emberi történet van
Virtuális tárlat: húsz anyai történet — császáros heg — beszédes tárgy
Virtuális tárlat: húsz anyai történet — császáros heg — beszédes tárgy
Kiállításmegnyitó
ANNA
ANNA
„Ezt a japán papírbábut 12 évesen kaptam édesapám egyik barátjától. A csomagolásában tartottam, a gyermekem születésekor vettem elő, neki szántam. A tradicionális japán papírhajtogatást még nem övezték szigorú szabályok, így a papírt el lehetett vágni, meg is lehetett gyűrni. Ezen a babán is fellelhetők vágott papírdarabok – ahogy a testem is metszve lett. A baba számomra a nőiesség maga, szimbolizálja, hogy a hegem lehet szép, tartozhat hozzám, nem elvesz, hanem hozzám tesz.”
Otthonszülésből császármetszés – a két véglet. Egyszerre csodálatos és bizarr emlék, mely során Anna a teljes emberi esendőséget megtapasztalta. A műtét után a kettévágottság érzéséből rendszeres gátizomtorna-gyakorlatokkal sikerült újra kapcsolódnia nőként is önmagához. Azt, hogy „szült”, hónapokig nem tudta kimondani, a sok vajúdás után császármetszéssel született meg kislánya, nem általa – magyarázza.
BRIGITTA
BRIGITTA
„Csak ezek a tárgyak maradtak meg emlékül: az első, elvesztett kislányom textilpelusa, a kezének, illetve lábának a lenyomata és névre szóló cumilánca. Ezeket tudom a kezembe fogni, őt nem.”
Lepényleválás miatti, duplakesztyűs császára utáni veszteségéből felállva Brigitta másodszor is kislánnyal lett várandós, aki programcsászárral jött világra, másik kórházban. Tudja, hogy sokan kudarcként élik meg a hasi szülést, számára a hege viszont a reményt szimbolizálja. Szülései miatt átértékelődött az élete: hatalmas pofont kapott, de kitartást, türelmet tanult, s azóta a család az első számára.
DÓRA
DÓRA
„Mindig IKEA-s szatyorral mentem be a kórházba, abban volt a holmim. Többedszerre már kínosan figyeltem rá, babonából, hogy ebbe pakoljak. Anyu mindig mondta, hogy rendes táskával menjek, mert így mit fognak szólni. Hogy mit? Aztán csak azért is ezzel mentem.”
Négy gyermekét császárral szülte, a műtéteket – a közben jelentkező sürgősségi helyzetek ellenére is – pozitív emlékként őrzi. Gyógytornászként kifejezetten hegtudatosan él, császáros hegével rendszeresen foglalkozik, s tapasztalatait rendszeresen megosztja a Császárvonal követőivel is. Azt mondja, a manuális hegkezelés teljes repertoárját alkalmazva (a hegmasszázstól az SMR-eszközökig) a heg meghálálja a törődést. Szüléseire hálával gondol vissza.
PANKA
PANKA
„Elmaradt az aranyóránk, a kisfiam első hat órájának, majd egy rövid találkozás után a második hat órájának sem lehettem a részese. Nem tudom, mi volt az első tapasztalása erről a világról, kik vették körül, mennyit sírt. Amikor kéthetesen először magamra kötöttem rugalmas kendőben, úgy éreztem, hogy hazaérkeztünk, a kisbabám megnyugodott.”
Szülésindítás, mely császárba torkollott – röviden így foglalható össze a traumaként megélt események sora. Nem véletlen, hogy Panka másodszorra sokkal tudatosabban készült: a maga köré választott segítők személye legalább olyan fontos volt, mint a VBAC-kel (császár utáni hüvelyi szülés) kapcsolatos információk begyűjtése és az előző szülésélmény feldolgozása. Hüvelyi szülése pozitív és csodálatos élményt hozott, hegével pedig megbékélt, hiszen bizonyított: erős, jól tart.
KRISZTINA
KRISZTINA
„Ezt a táblácskát a nagylányom hozta be a kórházba testvére születésekor, egy virágcsokorra tűzve. Nagyon várta már. Azóta is mindennap elmondja a kicsinek, hogy mennyire szereti, jó, hogy megszületett.”
Programozott szüléssel hozta világra mindkét gyermekét, magánkórházban, s a műtét utáni első felállásokat leszámítva pozitív élményként számol be ezekről. Azt mondja, a jó pap holtig tanul: mindegyik babájánál utóbb jött rá, mi mindent lehetett volna még másképp csinálni, hogy a lehető legtöbbet ki lehessen hozni egy császármetszésből. Ha lesz harmadik, TOLAC-ot szeretne (beindult szülés, vajúdás után végzett császár), őt sem hagyja majd, hogy elvigyék tőle, kéri a mellre tételt a műtőben vele is, s a késleltetett köldökzsinór-ellátást.
MONA
MONA
„Hastáncos vagyok. A rázókendő jelképezi a táncot, az általam elképzelt táncolva szülést. A nőiséget. Az anyává válást. A várandósságom végigkísérte a tánc, még a 40. héten is táncoltam. Úgy képzeltem, keleti zenére, csípőkörökkel, nyolcasokkal, hullámokkal fogom segíteni a babámat lefelé, átadva magam a folyamatnak. Szép és természetes lett volna.”
Egy vidéki kórház – faros szülést támogató – orvosához is elment visszautasított programcsászár-időpontja után, ám a mekóniumos vízelfolyással induló nagy napon úgy döntött, nem kel útra, a közeli kórházba megy be. Habár a tágulás jól haladt, a baba is jól volt, mégis császárra készítették elő, és – megfelelő tájékoztatás híján – csak a műtőben szembesült azzal, hogy altatni fogják, kórelőzményeire hivatkozva. Nagy fájdalma, hogy anyává válásának pillanatát nem élhette meg, s hogy tudatossága ellenére bedarálta a rendszer.
JUDIT
JUDIT
„Ezt a fehér pizsamafelsőt sokat hordtam a negyedik várandósságom alatt. Fontos lett számomra: ebben szültem a négyeskémet, két császáros előzménnyel, békésen, otthon.”
Kanyargós az út, amely egy medikalizált, beavatkozásokkal terhelt hüvelyi szüléstől vezetett két császáron keresztül egy békés, háborítatlan, nem tervezett otthonszülésig. Ez utóbbi hozta el Judit számára az erőt adó élményt, nőisége kiteljesedését. Ez volt az első igazi szülése – mondja, s hozzáteszi, ez az otthonszülés a férjével való kapcsolatát is megerősítette.
ENIKŐ
ENIKŐ
„Az első szülésem után a kisfiamnak cumizavara lett, tejem sem volt elég, és azt a célt tűztem ki, hogy a másodiknál nem így lesz, mindenképpen szoptatni fogom. Szerencsére a műtét után, az őrzőben már cicire tehettem, a kórházban is szinte folyamatosan mellen volt – ehhez kellett a párna. Meg is lett az eredménye.”
Végtelenül rossz emlékű és traumatikus, nagy vérveszteséggel járó hüvelyi szülése után döntött úgy, inkább programcsászárral szeretne szülni. Hasi szülése felülírta, gyógyította az első traumáját, és bárki kérdezi, kiáll döntése mellett: megérte a műtét. Második szülése nem viselte meg annyira – elemzi utóbb a történteket, talán ezért is maradt ereje a szoptatással foglalkozni. Császáros hege számára csak egy sebhely, mely arra emlékezteti, hogy mennyi mindent kibír.
KINGA
KINGA
„Ezt a mini mérőszalagot régóta a táskámban hordtam, és jó szolgálatot tett már a babaváráskor. A kórházban az első kötéscsere alkalmával gyorsan lemértem vele, hogy mekkora a sebem. Mivel ott nem igazán tudtam megnézni, ez volt az első szembesülésem vele, ami fontos lépés volt a feldolgozásában.”
A közös méhlepényen osztozó ikrek és édesanyjuk körül óriási stáb sereglett össze a császáros műtőben születésük napján, de minden komplikáció nélkül zajlott. A heg kicsit csálé lett, mert az „A” baba farfekvéses volt, a „B” baba pedig haránt feküdt, a rekeszizom alá beékelődve, így nagyobb vágást kellett ejteni, hogy hozzáférjenek. A szülés óta az örökre szóló testi változások elfogadása nem kis feladat Kinga számára, de azt mondja, a császáros hege az egyetlen „jó” heg a testén, pozitív szimbólum.
KATALIN
KATALIN
„A vércukormérőmet a 24. héttől minden nap használtam. Néha eszembe jut, hogy ha nem lettem volna terhességi cukorbeteg, akkor nem indítanak, s elkerülhető lett volna a császár. És nem lett volna ennyi – császárral összefüggésbe hozható – szövődmény.”
Indított szülés volt, terhességi cukorbetegség miatt, mely után komplikációk sorozata szőtte át az első heteket, hónapokat Katalinéknál: gyulladás, tályog, sérv jött sorban, összefüggésben a császárral, de végül megnyugtatták, nem lesz akadálya a következő baba vállalásának. Saját kálváriája óta még inkább becsüli azokat az anyákat, akik hasi úton hozzák világra a babájukat.
Sok édesanya elnevezi a császáros hegét.
Ez segít az elfogadásban.

Az alábbi gyűjteményt a Ti segítségetekkel állítottuk össze.

Leggyakoribb hegnevek
LILLA
LILLA
„A korip a koraszülöttek jelképe: egy olyan polip, aminek a csápjai a köldökzsinórhoz hasonlítanak. Mi nem kaptunk ilyet, de én horgoltattam egyet. Emlékeztet a kisfiam küzdésére, születésére és arra, amin keresztülmentünk.”
Lilla várandóssága koraszüléssel ért véget. Azt mondja, a teljes tudatlanság és az események felgyorsulása ellenére sem hagyott a műtét rossz nyomot benne. Kérte, hogy a második gyermekét is császárral szülhesse, és ez a műtét mindenben különbözött az elsőtől: felkészültebb volt, és emberként kezelték. Második császárát követően a szülés utáni depresszió mellett volt némi műtéti szövődménye is, az egész szeméremdombja érzéketlenné vált a combja tetejéig, állandó fájdalommal, de megfelelő terapeutával ezen is sikerült úrrá lennie.
VERONIKA
VERONIKA
„Amikor levetették velem az ékszereimet, s megpillantottam őket a tenyeremben, tudtam, nincs visszaút, jön a műtét. Nem hordok sokat: az anyukámtól örökölt fülbevaló mellett csak a karikagyűrűmet. Nélkülük teljesen meztelen voltam a szülések alatt.”
Talán mindhárom császármetszése elkerülhető lett volna, ha… Utóbb már okos az ember, de tény, a három fiú születése sorsfordító volt életében, hosszú utat járt be velük, három különböző kórházban, egyre többet készülve a hüvelyi szülésekre. Az utolsó orvosa, aki a VBA3C (három császár utáni hüvelyi szülés) lehetőségével már nem kecsegteti, biztatja egy szép, negyedik császárra, hátha gazdára találna a tartalékolt lánynevük is. Ez azonban már nem jön szóba, sem a teste, sem a lelke nem bír el több nyiszálást a sikertelen VBAC-kísérletek után.
BARBI
BARBI
„Ez a mini hangszóróm. Beatles szólt belőle, amikor a kádban vajúdtam. Jó emlékek fűződnek hozzá.”
A környezete hatására kezdett el foglalkozni szülésélményével, amit teljesen pozitívan élt meg. A császárát 100%-ig indokolt döntésnek érzi, mégis szeretnék többen meggyőzni az ellenkezőjéről, ami dühíti. Gyermeke születése óta pozitívan torzult a testéhez való viszonya, hasi szülése kapcsán nincs benne „mi lett volna, ha” érzés, sem kétely, sőt hálás az orvostudománynak, hogy képes életet menteni. Ha lesz második gyermekük, VBAC-re készül.
DORINA
DORINA
„A nagymamám ezüstgyűrűit olvasztottam be egy ötvösmester segítségével, és én magam készítettem el ezt az ékszert egy workshopon, a kisfiam születése után. Számomra azt jelenti, hogy az élet él, és megannyi formában élni akar.”
Mielőtt várandós lett, nem volt mintája a szülésre, születésre vonatkozóan – tudati szinten. Úgy fogalmaz, „csak túlesett a dolgon”. Nagyon másként látja már, hogy mi mindenre lett volna lehetősége, ha tudatosabban választ intézményt, orvost és segítőt, és másként vesz részt a folyamatban. Egy női önismereti csoportban szembesült azzal, hogy teste emlékszik is még erre a traumára, és ezt érdemes oldani. Szerinte nem szégyen, ha elismerjük, hogy valami traumatizált minket.
MELINDA
MELINDA
„Olyan nagy és vizes lett a lábam a műtétek után, hogy semmi mást nem tudtam felvenni. Mind a kétszer ebben a papucsban mentem haza. A lyukakon szinte kidudorodott a lábam.”
Ugyanabban a kórházban szült kétszer, ugyanazzal az orvossal. Az első császára a másodikhoz képest egy eseménytelen beavatkozás volt, s csak az ismeretlentől való félelem hatotta át a készülődést. Másodszorra placenta increta miatt izgult a kiírt időpontig (a méhlepény beletapadt az előző császár hegébe, és „átette magát” a méhfalon). Második műtéte e súlyos császáros szövődmény miatt kétórás volt, méhét ugyan meg tudták menteni, de több gyermeket nem vállalhat. A hegével békében van.
KLÁRI
KLÁRI
„Amikor bementünk a kórházba, egy rövid, piros ruhát kaptam hirtelen magamra, ezért erről mindig a szülésem jut eszembe. Azt az érzést pedig, hogy engem kettévágtak, ez az üvegdarab szimbolizálja, a tényleges vágásom magasságában. Rajta az üzenet: tisztelet! Ez a szülő nőket illetné meg.”
Néhány év távlatából már tud úgy mesélni koraszüléséről, hogy történetében több a tény, mint az érzelem. Mára a hegére nézve az jut eszébe, hogy kapott egy esélyt, emlékezteti, hogy újjászületett. Rengetegszer újrapörgette már hasi szülésének képkockáit, és rájött, a legfőbb baja nem a császármetszéssel volt, hanem az intézményben tapasztalt bánásmóddal. Úgy véli, ha mindent tisztelettel vennénk körül, akkor lenne idő vajúdni, lehetne szépen szülni (koraszülőként is, császárral is), s a nők hinnének magukban.
MONCSA
MONCSA
„Ebben a karikás kendőben volt rajtam a kisfiam a gyengéd császáros születése utáni órákban. Biztonságos volt: így nem tudott legurulni, leesni, ha el is bóbiskoltam volna.”
Moncsáról a környezetében élő, őt ismerő anyáknak a Terminátor jut az eszébe – a fémfigura, akinek ereje emberfeletti, a kisebb sérülések ugyan roncsolják, de ereje töretlen marad. Háromszor szült császárral. Korábban mindig azt hangoztatta, nem omlott össze ezek miatt, ám ez addig tartott, amíg rá nem jött, hogy az első két műtéte nagy eséllyel indokolatlan volt. Hálás gyermekeiért, saját erejéért és az utolsó, műtős teamért, hogy a gyengéd császárral ki tudták hozni a maximumot a szülésből.
EMMA
EMMA
„Ez a fa kabalacica a férjemtől van. Minden műtétre és beavatkozásra elkísér. A császármetszésem előtti hetekben is velem volt, amit ágynyugalomban töltöttem a kórházban. Erőt adott, amikor rápillantottam az éjjeli szekrényemen.”
Emma – szívritmuszavara miatt – várandóssága utolsó tizenhárom hetét teljes ágynyugalomban töltötte a terhespatológián, s programcsászárral adott életet gyermekének. A bent töltött idő alatt erősödött benne a bizalom az egészségügyi dolgozók iránt, szülése jó élmény volt, de császárát mégsem nevezi szülésnek. Ezzel a műtéttel egy tetoválása is „ketté lett szeletelve”, mely egy kedves, fiatalon elvesztett barátjának emlékét őrzi. Most, hogy az édesanya újra várandós, izgul, hogy orvosa másodszorra is óvatosan bánjon azzal a felirattal.
ANNAMÁRIA
ANNAMÁRIA
„Egyedül voltam éjjel az őrzőben, és rosszul lettem, segítséget szerettem volna hívni, de nem értem el a vészcsengőt. Egy fémszék volt az ágyam mellett, azt kezdtem el ütögetni ezzel a kulaccsal, hogy valaki meghalljon.”
Annamária agyi oxigénhiánnyal született, vissza nem fordítható mozgássérült lett, így rettenetesen félt, hogy ugyanez fog történni az ő gyermekével is. Nagy megkönnyebbülés volt számára, amikor kimondták, császára lesz. A műtétje után fellépő rosszullétet (két liternél is több vizelet nem tudott kiürülni katéterén keresztül) leszámítva komplikációmentesen gyógyult. A „szültem” szót kicsit nehezen mondja ki, tudatosítania kellett, hogy ő is megszenvedett a szüléssel.
IZA
IZA
„Ezt a naplót néhány héttel a szülésem előtt kaptam. Ebbe írtam le a várakozásról szóló gondolataimat, a műtéttől és az esetleges szövődményektől való félelmeimet, majd később az anyaságom megélésének és a kisbabám fejlődésének fontos momentumait.”
Az orvos édesanya mindig is természetes szülésre készült, és az utolsó pillanatig remélte, hogy el tudja kerülni a műtétet. A miómák miatt végzett programcsászár után sokáig úgy érezte, erőszakot tettek rajta, máig fájlalja, hogy az aranyórát megtagadták tőlük. Tudja, senkiben nem volt bántó szándék, a rendszer a hibás. A kórházi szeparáció ellenére gyermekét a mai napig szoptatja, így miómái sem nőnek, és a lelke is gyógyul. Hasára a várandósság előtt büszke volt, a hosszanti vágást viszont csúnyának tartja, nem mutogatja.
A Te heged kapott valamilyen nevet?
CSODAKAPUCSÁSZÁRVONAL ÉLETKAPUKISAJTÓ CSODAVONALSZMÁJLI TÉPŐZÁRNAPFÉNYTETŐ MŰVÉSZKIJÁRATVIP KIJÁRAT A SZÜKSÉG SZOBÁJÁNAK AJTAJA VÉSZKIJÁRATHŐSÖK TERE ÉLETVONAL ARANYKAPUÉLETERŐ HAJTÁSTETŐABLAK ANGYALKAPUZSEB KENGURUZSEBKISKAPU ANGYALCIPZÁRSZERETETVONAL ÚJGENERÁCIÓS HÜVELY MOSOLYVONALJOKERBIBI REMÉNYSZALAGHEGKAPUCSKA VÁGÁSSÜRGŐSSÉGI AJTÓ BABAABLAKSZERELEMKAPU POCAKMOSOLYBABAAJTÓ EXITSZAKADÉK BABABÚJCSIBABAKAPU CSODACSÍKCSÁSZÁRHEG SZIVÁRVÁNYKAPUTÜNDÉRKAPU CSÍKMESECSÍKMANÓAJTÓ KISKAPUMATYÓ HÍMZÉSKIJÁRAT CIPZÁRHOSSZÚ BIBI ANYATETKÓRÜGYFAKADÁS