Tóth Niki két kislány anyukája, mindketten császárral születtek, s első gyermeke születése óta rendíthetetlen Császárvonalas.

És milyen apropóból idézzük ezeket fel? Niki egyike volt a 2024-es #MaradjMozgásban Díjunk várományosainak. Most pedig meséljen ő innentől!

A mi történetünk

A nagyobbik lányom 2018-ban született, a kisebbik 2022-ben, mindketten hasi úton. Az első szülés sokk volt számomra. A Császárvonallal az első szülés után nem sokkal találkoztam ahogyan böngészgettem a neten. A segítségével tudtam túlélni az első évet. Nem vettem részt egyik programban sem, csak a közösségi médiában olvastam a posztokat, hozzászólásokat, azokból, a többi anya történeteiből merítettem erőt. A kisebbik lányom születéséig volt ez így. Akkor azt gondoltam, hogy most már sokkal tudatosabban intézem majd a szülés utáni időszakot, elkezdem a Császárvonalas programokat már az elején és szépen haladok majd velük. Meg is vettem a kórházban az Alapcsomagot és vártam a másnapot, a szülés napját és azt, hogy utána kezdem az öngondoskodást is. Abból a programból semmit nem csináltam meg végül, a kedélyállapotom a béka feneke alatt volt, ugyanolyan passzív voltam, mint az első szülés után. Nem találtam az utat magamhoz, a saját szükségleteimhez. A hasam pedig köldökig érzéketlen, helyenként meg túlérzékeny volt, zsibbadt.

Belendültem: valami teljesen megváltozott

Tavaly nyáron aztán rászántam magam, hogy gyógytornászhoz, hegkezelésre menjek, majd ennek hozományaként éreztem elég erőt idén február elején, hogy saját magam is foglalkozzak a hegemmel. Előfizettem a Haladó (kötény)has- és hegkezelés programra. Minden nap kezeltem ezután a hegemet, annak ellenére, hogy nagyon sokáig sírtam, könnyeztem a kezelések alatt. A tornákat szinte egyáltalán nem is csináltam meg abból a csomagból. A nyolc hét végére azonban teljesen megváltozott a hozzáállásom, vártam az estét, amikor a hegkezelés ideje közeledett. Amikor lejárt az előfizetés, hiányzott a rendszeresség, így kaptam az alkalmon és belekezdtem a tavaszi miniprogramba. Faltam a tornákat, imádtam, hogy újraéled a testem, és mindennap hegkezeltem továbbra is. A gyógytornászom dicsért, hogy hirtelen milyen sokat javult a hegem állapota. Mindemellett félelmetes volt felismerni, hogy mennyivel nehézkesebb a mozgás a szülés előtti állapotomhoz képest. Ez nem maradhatott így, következett a Magamra találó a nyári szünet előtt. Lelkesítő is lettem! Komplett életmód változással készültem, megterveztem a diétám. Arra nem vitt rá a lélek, hogy megmérjem magam a kezdés előtt, de egy hét után olyan jól éreztem magam, hogy ráálltam a mérlegre. Sokkot ugyan nem kaptam, de tudtam, hogy dolgom van még, sok dolgom. A program végére körülbelül 5 kilót fogytam és nagyon jól éreztem magam a bőrömben. Mivel kuponom is volt és nem szerettem volna mozgás nélkül tölteni a nyári szünetet, a SUGAR program következett. Izgultam, hogy vissza szaladnak a leküzdött kilók, de nem így történt. Fogyni igaz nem fogytam többet, de a nyári szünet őrülete ellenére nem jött vissza a tavasszal leadott súly. Ősszel jött a Magamra találó plusz, most pedig a Magamra találó ráadás. Két kiló ment még le azóta, de ezzel együtt rájöttem, hogy nem ez számít leginkább.

Téged is várunk mozogni, bármilyen régen is szültél! 

Érdekelnek császár/ VBAC utáni online tornáink? Olvasd el itt, milyen rendszerben épülnek fel, kinek melyiket ajánljuk. Ha kérdésed van, a hello@csaszarvonal.hu címen elérsz minket bármikor, illetve ügyfélszolgálati telefonszámunkon munkaidőben!

A mozgás a mindennapjaim része lett, a hegkezelést szinte minden egyes nap elvégzem. A hasam már egyáltalán nem érzéketlen, ha pedig egy kis zsibbadást kezdek érezni a hegem körül, beiktatok egy plusz hegkezelést. Mindemellett rengeteg olyan tudásra tettem szert a programok anyagaiból, amit most már egész életemben használhatok, mert a hegeim, amikre nagyon büszke vagyok, mindig ott lesznek a hasamon, azokkal mindig törődnöm kell. Ez pedig most már nem egy kötelező feladat, amit le kell tudnom, hanem meghitt pár perc magammal, az öngondoskodásom része. Nagyon jó érzés, hogy egyre energikusabbnak érzem magam, egyre nehezebb tornákat tudok megcsinálni.

Hála van bennem

A fentiek mellé jött még az a sok jó élmény, amit a Császárvonalas közösség adott. A háttércsoportokban soha nem éreztem magam egyedül. Az edzők, szakemberek annyira hihetetlenül segítőkészek, jófejek, viccesek, közvetlenek és támogatók. Az elején mindig rácsodálkoztam arra a hatalmas szakértelemre és tudás mennyiségre, amit a videók mögött felfedeztem. Aztán hozzá szoktam, hogy itt minden végtelenül profi! Szerintem az értelmezőszótárban a fokozatosság szócikknél a Császárvonalas programok szerepelhetnének szemléltető példaként. Soha nincs felesleges terhelés, ezzel együtt viszont egy perc lazsálás sem. Mintha minden oktató érezné, hogy meddig tudja még az egyszeri anyuka terhelni a testét. A saját magunkra, a testünk jelzéseire való odafigyelés természetessé válik, mert megtanítják a videók.

A többi anya pedig… Valami leírhatatlan közösség alakul ki szerintem a nagy támogatói és a háttércsoportokban, mind tudjuk, hogy ugyanabban a csónakban evezünk, fél szavakból is érteni a másik kommentjét. Ezek olyan erőt adnak, ami engem arra késztet, hogy teljes erőbedobással csináljam végig a programokat, ne adjam fel. Hozzá kell tennem, hogy ezidáig ideálisak is voltak a változáshoz a körülmények, a mindennapok küzdelmein túl nem volt semmi az életemben, ami eltérített volna a folytatástól.

Kihívás azért van

Eleinte nagyon nehezen álltam neki bármilyen mozgásnak, sokáig tartott rávenni magam, hogy elkezdjem. De az sem segített, hogy pár hónappal ezelőttig itthon volt a legkisebb is, így mindig volt, aki rám másszon, alattam mászkáljon, természetesen mindig a legalkalmatlanabb időpontban. Nehéz mindig megtalálni a tornák elvégzéséhez a legideálisabb napszakot is. Nyilvánvalóan az elsődleges szempont, hogy mikor a legnyugalmasabb, viszont a többi teendőmön is akkor lenne a legegyszerűbb túlesni, így rangsorolni kell, ami nem mindig könnyű. Nyáron emellé jön a hőség, ami miatt én leginkább este szeretek tornázni. Este viszont, mikor már mindenki nyugalomban van végre, nekem sem mindig az az első gondolatom, hogy de jó lenne tornázni. Mindezekkel együtt még mindig kisgyerekes szülőként ezerszer könnyebb online tornázni, mint fix időpontban a város másik felére eljutni egy egyórás órára.

Visszaolvasva, amit eddig írtam, egyáltalán nem sikerül vissza adnia azt az erőt, megerősítést és támogatást, amit folyamatosan tapasztalok és szerettem volna kifejezni. Az biztos, hogy függője lettem ennek a nagyon erős és megtartó női közösségnek, ami szerintem párját ritkító. Nagy terveim vannak a jövő évre is, szeretnék jógázni, gerinctornázni, visszatérni a futáshoz. És ezekhez meg is lesz a biztonságos, értő közeg a Császárvonalas programokon. Már alig várom!