Ismerd meg Emi útját a szkepticizmustól a büszke Császárvonal-tagságig, a 2025-ös évet ugyanis végigtornázta velünk és programjainkkal. Emi egyike a #MaradjMozgásban Díj jelöltjeinek.

„Sziasztok, Emília vagyok, egykori CsV-szkeptikus” - ha így indul egy pályázat, a kiíró szeme is elkerekedik. De Emivel kapcsolatban tudjuk, hogy a történet vége viszont igen kerek és pozitív lesz... És hát kevés anyatörténet indul ilyen őszintén. Talán pont ezért olyan különleges a jelöltjeink története között az övé.

Emi nem esett elsőre szerelembe a Császárvonallal. Sőt másodikra sem. Sokáig csak távolról figyelte – fenntartásokkal, előítéletekkel, félelemmel a projektet, a vele, körülötte zajló edukáló és a szülés utáni regenerációval kapcsolatos tevékenységet, a tornaprogramjainkat. Aztán az élet úgy hozta, hogy mégis kapaszkodóra volt szüksége...

A Maradj Mozgásban Díj fotózásáról egy portré (Fotó: foto.tete)

Amikor az információ életmentővé válik

A Császárvonal applikációjába még várandósként nézett bele, legyen némi fogalma, mire is számíthat egy esetleges császármetszés esetén. Ez akkor még csak egy „mi van, ha” forgatókönyv volt. 2023 szeptemberében viszont az otthonszülésből kiesve, egyik pillanatról a másikra egy teljesen új valósághoz kellett alkalmazkodnia. Az applikáció és a Császárvonalas tudástár megannyi platformon végül életmentőnek bizonyult számára... Ahogy ő fogalmaz: a térkép miatt, amit a az ismeretlen terephez rajzoltunk.

„Császárvonalas? Az jó nem lehet.”

A mozgással azonban nem itt indult a kapcsolata szülés után, a regeneráció kezdeti fázisában. „A tornák valahogy nem tetszettek – mármint ránézésre. Nem próbáltam őket, de ugye CSÁSZÁRvonalas, az jó nem lehet" - idézi fel ugyanazzal a filtermentes őszinteséggel az ezzel kapcsolatos érzéseit, úgy, mint a történet kezdetén. Fél évig mással tornázott otthon, online. Igyekezett. Dolgozott. Aztán elérkezett egy fájdalmas felismerés: megrekedt a regenerációban, egy helyben topog, és ez nem oké. Azt meséli, ekkor még nem ismerte a testét. És nem merte használni. Állandó diszkomfortban élt benne.

Találkozás a félelemmel – és a test határaival

Ekkor ment el Rákosi Dórihoz, a Császárvonal alapító gyógytornászához egy személyes kezelésre, terápiás találkozóra, átbeszélni a helyzetét, megnézetni és megkezelni császáros hegét. De nincs mit szépíteni: ez sem volt jó élmény számára. Ahogy visszaemlékszik, a terápiás érintések kapcsán is riasztott a teste, az agya azt sikította: „Veszély! Veszély! Veszély!”

És ez az élmény sok császáros anya számára ismerős. De itt mégis átfordult valami benne, ami gátat képezett. „A kezelések során és után kiderült, hogy semmi bajom nem lesz. Nem nyílik szét a hegem. Nem fogok meghalni.”

Ez a felismerés lett a fordulópont. Egy engedés és egy másfajta nyitás is egyben a téma és önmaga, s így a Császárvonal felé is.

Amikor „függővé” válsz – jó értelemben

Nem sokkal később befizetett a Haladó has- és hegkezelés programra. Megvette a programhoz szükséges eszközöket. És jött a meglepetés: elkezdte csinálni a program videóit, és függővé vált... Innen „szépen lassan beszippantotta” a Császárvonal világa.

Nem kevés programot tud már maga mögött azóta. Megvolt neki a Libidó-csalogató, az ERA – a komplex gátizom program, a SUGAR, majd Nők a csúcson – immár erőnléti edzésekkel, és közben egy Békés Amazonképző is. Szóval ez a fokozatos visszatérés története volt...

Közben ráadásul kipróbálta magát lelkesítőként is a vezetett tornaporgramokban, vagyis olyan résztvevőként, aki a többiek előtt jár példával, beszámol a 6 tornás hét alatt sikereiről és nehézségeiről, ezzel plusz motivációt nyerve a mozgáshoz is.

Otthoni tornázós életképek (családi archívum)

A kevesebb néha több – és a 15 perc is számít

Emi egy éve már offline edzőterembe is jár az online mentor- és edzésprogramok mellett - fontos felismerésre jutott. „Ez a két világ nagyon jól kiegészíti egymást.”

Azt mondja, a Császárvonalból nemcsak tornákat kapott, hanem testhasználati szemléletet is:

• mikor elég a kevesebb,
• hogy számít a rövid mozgás is, a mozgássnackek, amiket belecsalunk a napunkba,
• és hogy a szülés utáni regeneráció nem az edzőteremben kezdődik...

Nem a "tökéletes" a célja, hanem a fenntarthatóság mozgásban, testtudatosításban is - ez kisgyerek mellett bőven elég.

A pillanat, amikor büszke lett

Idén nyáron történt meg az igazi belső fordulat nála - emlékszik vissza. Egy egyszerű tárgy kapcsán: egy Császárvonal logós tornazsák döbbentette rá, ami bekerült a háztartásába, és használatba vette a mindennapokban... „Egy évvel ezelőtt ki nem mentem volna egy ‘ilyennel’ az utcára. Fel nem foghattam, miért akarná valaki reklámozni, hogy annyira béna, hogy csak császárral tudta megszülni a gyerekét (ez az én 'mozim' volt akkor, magammal volt bajom)" - meséli, majd folytatja, idén nyáron már ebben a hátizsákban vitte a holmiját a Margit-szigetre. "Többé már nem a 'bukásomat' jelenti, hanem azt a rengeteg munkát, amit pszichológussal, dúlával, kranióssal, gyógytornásszal, edzővel és a császárvonalas tornákkal beletettem a történetem, történetünk megértésébe, integrálásába és a regenerációnkba. És azt a támogató közösséget, akiket itt találtam. Köszönöm!"

Tudás, amit tovább akar adni

Emi ma már nemcsak résztvevő. „Arról álmodozom, hogy a szülésznői gyakorlataim alatt és majd a bábai munkámban is viszem a híreteket.” Elvégezte már a Császárvonal Alap Hegtudatos képzését is, s ezzel bekerült abba a szakértői hálóba, akit a Császárvonal mozgósít nap mint nap a segítségkérő édesanyákért.

Mi a Császárvonal?

A Császárvonal Magyarország legnagyobb szülésszakmai projektje, ahol különösen nagy hangsúlyt fektet a szakértői csapat a szülés utáni testi-lelki regenerációval kapcsolatos edukálásra, segítésre, s az érintett édesanyákból álló, online közösség építésére. Legfőbb pillére egy császármetszés utáni, folyamatosan bővülő regeneráló tornarendszer, Videótár és online közösség, amely kifejezetten anyák – köztük császármetszésen átesett nők – testi-lelki támogatására jött létre.