Császármetszés = traumatikus szülésélmény?

Császár után

Szerző: Károlyi Natália 425 megtekintés

Röviden megválaszolva a címben feltett kérdést: nem, szerencsére nem minden császármetszéssel szülő édesanya éli meg rossz, sőt traumatikus tapasztalatként a műtétet és az akörüli történéseket. Ugyanakkor tény, hogy nagyon sokan. Sokkal többen, mint ahányan erről beszélni mernek a legszűkebb bizalmi körükön kívül. Ideje megtörni a csöndet!

Mi a szülési trauma?


Traumát előidézhet bármilyen, a normális élet történéseitől gyökeresen eltérő, életveszélyesnek megélt élmény , amire nem számítottunk, vagy legalábbis tartalmaz olyan elemeket, amik váratlanul vagy akaratunk ellenére történtek meg, és ami a létezésünk stabilitásába, a világ és az élet megbízhatóságába vetett hitünk megrendülését vonja maga után. Ez az élmény lehet egy szeretett személy elvesztése, de akár egy megváltozott élethelyzet is, amire nincs ráhatásunk: a biztonságot nyújtó munkahely hirtelen elvesztése, de akár egy tragikus baleset közvetlen közelről való puszta látványa is. Különösen erős traumatizáló hatása van azoknak a tapasztalatoknak, amikor a veszélyt a saját bőrünkön, szó szerint a testünkbe hasítva éljük meg: ilyenek a háborús sérülések, a balesetek, az erőszakos támadások, a szexuális visszaélés, a bántalmazás. Hogy egy műtét ide tartozik-e vagy sem, az sok tényezőtől függ: fontos, hogy mennyi és milyen tájékoztatást és érzelmi támogatást kapott az érintett a műtét előtt, alatt és után, a saját döntései mennyire érvényesülhettek az operáció során, és egyáltalán, mennyi ideje volt felkészülni a történésekre, ésszel és érzelmileg is (!) elfogadni a műtét szükségességét.

A várandósság – különösen az utolsó hetekben – nagyon érzékeny érzelmi állapot , már jóval a vajúdás beindulása előtt sokkal nyitottabb az anyai lélek az őt érő hatásokra. Minden érintés, mondat, gesztus, amiben ilyenkor a várandós nő részesül – a pozitív és a negatív egyaránt – mély és tartós lenyomatot hagy benne, ami kihathat az anyasága megélésére, a párkapcsolatára, nőiességéhez való viszonyára, önbecsülésére és a gyerekeivel való kötődésre is. Ebben a testileg-lelkileg fellazult állapotban könnyebben felszínre kerülhetnek akár korábbi feldolgozatlan traumáink , elgyászolatlan veszteségeink. Egy tiszteletteljes, támogató légkör, ahol empatikus segítőink minden igényünkre odafigyelnek és gyengéden reagálnak, ahol megélhetjük, hogy mi vagyunk a döntéshozók és a „tulajdonosok” a saját testünk területén, gyógyítóan hathat akár a régebben hordozott bántalmainkra is. Míg a tiszteletlen, megalázó bánásmód, lekezelő hangnem, durva, vagy beleegyezés nélküli érintések, szükségleteinket vagy akár személyünket figyelmen kívül szaksegítői hozzáállás, feltéphetik és elmélyíthetik a múlt fájdalmas sebeit.


Az aranyóra kitüntetett szerepe a szülésélmény minősége szempontjából

A várandósság és a szülés ősi, ösztönvezérelt hormonális folyamatok. Ilyenkor az amúgy bonyolult, társadalmi-kulturális, néveltetetési hatások mentén működő emberi psziché az emlősállatok nyers nyelvén gondolkozik, érez és beszél. A természet rendje, hogy a gyermekünk iránti vágyakozással kezdődő csodálatos utazás vége egy testi valóságban történő találkozás legyen vele. Ha a saját vérünk és az ő magzatmázának illatát megszimatolhatjuk, a bőre melegét, a szíve dobogását, és a légzését a saját érzékszerveinkkel megtapasztaljuk, az agyunk megkapja az üzenetet: babánk biztonságban megérkezett, él , tejleadást serkentő és méhregenerálódást segítő örömhormonokat bekapcsolni! Még erősebb zsigeri bizonyságot szerezhetünk babánk életképességéről , ha mielőbb meggyőződhetünk róla: tökéletes hatékonysággal képes a mellünkre kapni, és szopizni is! Ha ezek a tapasztalatok elmaradnak, vagy csak futtában, másodpercekre történnek meg , esetleg hosszú órák telnek el, mire megérinthetjük, átölelhetjük az újszülöttünket, abból testünk „ősasszonyi programja” először az életveszély, majd a gyász üzenetét kódolja le .

Ebből fakadóan lehet akár egy hüvelyi szülés is traumatizáló, ha segítői nem megfelelően bánnak az édesanyával , vagy elszakítják tőle a gyermekét – akár egészségileg indokolt okokból, akár a helyi rutin szerint. És lehet egy császár is lehet pozitív élmény, ha az ellátás a szülők és az újszülött igényeit a lehetőségekhez képest maximálisan szem előtt tartva , a családi egységet megőrizve történik. Ám még ebben az ideális esetben is helye lehet a gyásznak, haragnak, keserűségnek fájdalomnak, nehéz, ellenmondásos érzéseknek, ha az anya nagyon szeretett volna hüvelyi úton szülni! Hiszen a császármetszés ennek a vágyott élménynek a végleges és visszafordíthatatlan veszteségét jelenti ebben az esetben.


Megnyílni biztonságos

A legtöbb traumatizált ember hosszú hetekre, hónapokra bezárkózik az érzéseivel , hiszen egyszer már megtapasztalhatta, nem biztos, hogy együttérzéssel reagál rá a környezete, sőt akár vissza is élhetnek a sebezhetőségével. A másik, jóval egészségesebb és általában fájdalmasabb megküzdési stratégia, amikor bármilyen utunkba kerülő beszélgetőpartner előtt őszintén és teljes mélységünkben kitárulkozunk . Néha kellemes meglepetés ér, és kiderül, hogy a könyvtáros néniben vagy a mosógépszerelőben egy profi mentálhigiénés szakember veszett el, máskor mélyen csalódhatunk az eddig közelinek érzett családtagokban, barátnőkben.


Az EMMA Vonalat ajánljuk

Ha biztosra szeretnél menni, hogy nem ér ítélet, kéretlen tanács, vagy nem kezd el a téged hallgató személy félbeszakítani, hogy megossza veled a saját - szerinte a tiédnél is durvább - szüléstörténetét, érdemes az EMMA Vonalat tárcsázni első körben.

Az EMMA Vonal egy anonim segélyvonal, ahol szülőséggel kapcsolatos lelki kihívásokról lehet beszélgetni képzett önkéntesekkel, akik maguk is szülők. A vonal a 06-70-622-3346- as normál díjas számon érhető el kedden és csütörtökön 10:00-12:00 és 21-23 óra között.


Sokan komfortosabbnak találják az e-mailes kommunikációt, mint a telefonosat, ők az emmavonal@emmaegyesulet.hu címre tudnak írni a hét bármelyik napján éjjel-nappal. Ha van már egy pozitív tapasztalat egy elfogadó, értő segítői kapcsolódásról, sokkal könnyebb lehet bizalmat adni egy kompetens szakembernek is, aki támogathatja a trauma feldolgozásának folyamatát.