A császármetszés az állatoknál abszurd felvetésnek tűnik, pedig jóval gyakoribb, mint elsőre gondolnánk. Dr. Bakó Natália sokéves tapasztalattal rendelkező állatorvos elmondja, miért.
CSV: Az állatok esetében mikor és hogyan kerül sor a császármetszésre?
Dr. B.N.: Társállatként tartott kisállatoknál, tehát kutyák és macskák esetén gyakran végzünk császármetszést, de természetesen a haszonállatok között is előfordul: sertéseknél, vagy egyes húsmarhák hibridjei esetén, ahol az állat már fizikailag is képtelen a hüvelyi szülésre, mert akkora a borjú. Állatoknál ugyanúgy beszélhetünk programozott és nem programozott császármetszésről, mint emberek esetén. Kutyák esetén a természetes szülésnél, amikor a kitolási szakaszban elkezd nyomni az állat, általában 30-60 percen belül megjelenik az első kölyök. Olyan lehetséges, hogy megszül az állat hat kölyköt, megpihen, majd 4-5 óra múlva újabb kettőt, de ez a ritkább. Általában 10-20 perces időközönként jönnek a kölykök. A szuka ösztönösen kibontja a burkot, rágja, nyalogatja az újszülötteket. Magas tenyészértékű kutyáknál természetes és elengedhetetlen, hogy a tenyésztő végigkíséri az ellést, így ha minden rendben zajlik, az ő segítsége elegendő. Emiatt mi, állatorvosok kevesebb természetes úton lezajló elléssel találkozunk, mert ott nincs ránk szükség. Amikor megszületett a kölyök, akár az embernél, szabad légutakat biztosítanak nekik, a köldökzsinór elkötése, elvágása a feladat.
Valamilyen problémára utal általában az, ha 20 percenként nem jön a soron következő kölyök, vagy a szukánál fájásgyengeség lép fel. Ilyenkor lép a képbe az állatorvos, a rendelőbe érve gyorsan, ultrahangkészülék segítségével megnézi, van-e élő, esetleg elakadt magzat, és eldönti, milyen irányba folytatódjon a szülés.
CSV: Hogyan zajlik egy állat császármetszése?
Dr. B.N.: Ha műtétre kerül sor, a szakszerű ellátáshoz elengedhetetlen egy asszisztens, egy aneszteziológus és egy sebész állatorvos. A beavatkozáshoz mélyaltatásba helyezik a kutyát, macskát, a császármetszéshez megfelelő altatási protokoll szerint. Érdekesség, hogy a szarvasmarhát nem altatják, a tehenet vezetéses érzéstelenítésben lehet császározni, és ott a műtéti bemetszés az állat oldalán van. Az állat a 4 lábán áll, tudatánál van, de az érzéstelenítők miatt fájdalmat nem érez. A műtétet követően az állatoknál 2 heg képződik: egy belső és egy külső. Műtét után az anyakutyák egészen hamar ébrednek, a kicsiknek van inkubátor, oxigént is tudunk adni.
CSV: Főleg altatás után nem nehéz az állatnak megérteni, hogy megszült?
Dr. B.N.: Az első pár órában mindenképp szeparálva vannak a kölykök, aztán a tulajdonos tud segíteni megérteni a történteket. Ha esetleg egy kiskutya után akadt el a következő, az egyet ellett nőstények sokkal könnyebben gondozzák kölykeiket, de olyan is van, hogy ha nem sikerül a császármetszés és a kicsik nem élik túl, a császáros kutya is keresi a kölykeit, 2-3 napig sírdogál utánuk. A magasabb intelligenciájú fajtáknál az anyakutya könnyebben felfogja, megérti, az alacsonyabb intelligenciájú nehezebben fogadja a kölyköket. De teljesen egyedi, melyik állat hogyan éli meg a beavatkozást és folyamatot. Sok esetben ilyenkor a szoptatáshoz is kell eleinte a gazdi segítsége, a kiskutyákat odatenni, az anyakutyát akár lefogni, ha nehezebben fogadja a kölyköket.
CSV: Mire kell fokozottan figyelni egy császáros állat esetében?
Dr. B.N.: Az általános műtétek utáni eseményeken kívül arra is figyelni kell, hogy az első 24 órában, mivel egy altatott állatról van szó, nem várható el a teljesen tiszta tudat. A nőstény nem is kontrollálja a saját testét, esetleg megijed a saját kölykétől és agresszívan lép föl. A sebkezelés ugyanúgy fontos, mint az embernél. Nagyon ritka szövődmény, de lehetséges, hogy a méhseb megnyílik, és befelé veszít vért az állat, erre is figyelni kell. Az operáló orvos felelőssége az is - a későbbi gyulladás elkerülése miatt - , hogy minden méhlepényt is eltávolítson (minden kölyöknek külön van), de a folyásos, vérzéses szövődmények így is gyakoribbak egy császármetszés után, mint egy hüvelyi szülésnél. A császár a szukának sem a legjobb, hiszen ott van a műtéti seb, ahol később szopik a kölyök, az első 2 hétben a hegyes karmú kicsik nyúznak, húznak mindent a környékén.
CSV: Van valamilyen gyógytorna, fizikoterápia vagy hegmasszázs a császáros állat számára ?
Dr. B.N.: Fizikoterápia inkább a vemhesség előtt az izomzat, gerinc megerősítésére irányul, hogy a vehem kihordása a szukát a lehető legkevésbé károsítsa. Amennyiben szép a heg, azzal nem szoktak külön foglalkozni, persze külső kezeléseket, krémeket lehet alkalmazni, de hegmasszázst nem szoktak állatoknak csinálni, mert nyilván nehéz is lenne megértetni az állattal, hogy ez majd hosszú távon jót tesz neki.
Hegmasszázs? Igen!
Hogy ez miért is hangsúlyos a humán császármetszések után, és mit kell róla tudni, arról itt olvashatsz.
CSV: Műtéti szempontból mik a korlátok?
Dr. B.N.: Az egyik nehézséget a méret okozza, hörcsögöket, nyulakat nem szoktunk császározni, de így is a 2 kilós macskától kutyától kezdve a 700 kilós szarvasmarháig minden van, de csak a kutyákat nézve is 2-70 kilogrammos is lehet az állat. Egy tisztességes tenyésztő 2, maximum 3 császárnak teszi ki a kutyáját, macskáját, mert a náluk is előforduló hegesedések, összenövések már egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Arról nem is beszélve, hogy műtéttechnikailag is sokkal nehezebb a 2. vagy 3. császármetszés, nagyobb a kockázata a szövődményeknek. Természetes úton tulajdonképpen akár évente kétszer is tudna szülni egy kutya, de ez sem úgy, sem császármetszéssel nem szerencsés.
CSV: VBAC (császármetszés utáni hüvelyi szülés - szerk.) lehetséges, ha mondjuk elakadt kölyök miatt kellett császározni, a következő alom esetében hüvelyi szülés szóba jöhet?
Dr. B.N.: Többnyire elmondható, hogy ritka az, amikor egy egyszer már császározott kutya hüvelyi úton hoz világra egy újabb almot, de abszolút nem lehetetlen. Általában ez a tulajdonos és az állatorvos együttes döntésén múlik.
Mi fán terem a VBAC?
Cikkgyűjteményünk a témában ide kattintva olvasható.
CSV: Milyen esetben van szükség programozott császárra?
Dr. B.N.: Rengeteg olyan fajta van, amelynek utódai a tenyésztés és főként a szaporítás következtében csak segítséggel képesek a világra jönni, ilyen például a francia bulldog, mopsz, chihuahua, pomerániai törpespicc. Egyrészt a szuka kutya csípője és ezáltal a szülőút keskeny a szüléshez, másrészt a magzatok a méretük miatt nem lennének képesek természetes úton megszületni. Viszont ezeket a kiskutyákat milliós összegekért lehet eladni, ezért a tenyésztők nem is akarnak kockáztatni, bele sem engedik a kutyát a természetes szülésbe, mert addigra sok pénzt és energiát fektettek a különböző vérvonalak fenntartásába, az adott egyed egészségügyi szűréseinek és egyéb költségeinek fedezésébe. Ezekben az esetekben sokszor már maga a termékenyítés is művi úton zajlik. Nagytestű kutyáknál nem ennyire gyakori a császármetszés, például egy golden retriever, cane corso, szetterek és nagyobb testű juhász kutyák a legtöbbször képesek a természetes szülésre, és itt a tenyésztő sem feltétlenül törekszik arra, hogy császármetszés legyen a vemhesség vége, mert egy műtét 80-150 ezer forintba is kerülhet egy nagyobb testű kutya esetében.
CSV: Mennyire mutat növekvő tendenciát a császárok aránya?
Dr. B.N.: Maga a faj, azon belül fajta eléggé meghatározó, a “designfajták” megjelenésével nagyobb igény mutatkozik a császárra. A magyar kutyatartási kultúra az elmúlt 30 évben nagyon átalakult, a falusi, kint tartott, maradékkal etetett kutyáktól eljutottunk oda, hogy a gazdák sok esetben többet költenek a kutyájuk táplálására, mint a sajátjukra. Családtagként kezelik a kutyákat, így megnőtt az igény a császárra is. De a császár csak a jéghegy csúcsa, inkább a nem kívánt szaporulatot kellene elkerülni, mert jelen pillanatban nincs szükség több kiskutyára Magyarországon. Hazánkban kb. 2 millió kóbor macska és félmillió kóbor kutya van, így én személy szerint azt javaslom mindenki fogadjon örökbe, aki kisállatot szeretne! Az ivartalanítás pedig már az első tüzelés előtt vagy kanoknál féléves kor után ajánlott. Kutatások szerint vannak olyan fajták, melyek ízületi problémáit segít megelőzni az első tüzelés ösztrogénhatása, náluk az első tüzelés után indokolt az ivartalanítás. Léteznek fogamzásgátló injekciók, de sajnos gyakran ezeknek a kezeléseknek az a vége, hogy azért kell az állatot műteni, mert méhgyulladása alakul ki.
CSV: Nem emlősállatok esetében van valami hasonló eljárás, mint a császár?
Dr. B.N.: Császármetszésről csak az emlősök esetében beszélhetünk. Olyan előfordul, hogy hüllők vagy madarak a kifejlődött tojást nem képesek lerakni, és az életük megmentése céljából műtéti úton távolítják el a tojást. Ilyenkor vagy ugyanúgy bemetszést végeznek, de néha elég csak kimasszírozni az állatból a tojást, esetleg a kloákán végzett bemetszéssel segíteni a folyamatot. Ez, bár egy szaporodásbiológiai beavatkozás, de nem az új élet megmentése a cél.
