A betegjogok az alkotmányos alapjogokat – az emberi méltóság jogát, az önrendelkezés jogát, az egészséghez való jogunkat – hivatottak védeni. A várandós és a szülő nőt csakúgy, mint a beteget, megilletik az alapvető jogok az egészségügyi ellátások során, mert saját életéről, testéről és lelkiismereti ügyeiről mindenki maga dönthet. Ez a döntési szabadság mindaddig megilleti az anyát, amíg nem kerül feloldhatatlan ellentétbe a magzat, illetve az újszülött érdekeivel, jogaival.

A szülés körül kiemelten fontos betegjogok

az egészségügyi ellátáshoz való jog;
a szabad orvosválasztás joga;
az emberi méltóság joga;
a tájékoztatáshoz való jog;
az egészségügyi dokumentációkba történő betekintés joga;
a kapcsolattartás joga;
az önrendelkezési jog;
a beavatkozások elfogadásának és visszautasításának joga;
a gyógyintézet elhagyásának joga.

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog és a szabad orvos(intézmény)választás joga

Az egészségügyi ellátáshoz való jognak biztosítania kell a páciens egészségi állapota által indokolt megfelelő, folyamatos, hozzáférhető és egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő egészségügyi ellátást. Ez azonban nem jelent korlátlan jogot. Annak megítélése orvosszakmai kérdés, hogy a páciens egészségi állapota milyen ellátási szinten, milyen gyógyászati ellátást tesz szükségessé (ún. progresszív ellátás elve). Hazánkban törvény biztosítja a szabad intézmény- és orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ. A választást a progresszív ellátás elvei, az intézmény/orvos felkészültsége és az orvos szabad kapacitása korlátozza. Az orvos nem utasíthatja vissza a páciensét önkényesen, diszkriminatív alapon. Az ellátás sürgőssége azonban megelőzi a szabad választási jogot, mivel ilyenkor a páciens egészségének megmentése a cél. Ez azt is jelenti, hogy ha az adott egészségügyi intézményben nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban a páciens, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás milyen egészségügyi intézménynél biztosítható.

2. Az emberi méltósághoz való jog

Az emberi méltósághoz való jog, olyan alapvető jog, amely soha, semmilyen körülmények között sem korlátozható. Az egészségügyben azt jelenti, hogy mindenkinek törvényes joga, hogy tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak vele. Az ellátás során kizárólag a páciens szempontjából szükséges, az egészségügyi állapota miatt indokolt beavatkozások végezhetők el. Az ellátás során a páciens jogainak gyakorlásában csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelésének oka fennáll. Az emberi méltósághoz való jogot az ellátás színvonalától, illetve az ellátás körülményeiből folyó különbségek ellenére is biztosítani kell, még akkor is, ha esetleg más betegjogok érvényesülése nem garantálható. A terhesgondozás, szülés körében felmerülő leggyakoribb esetek: a páciens szeméremérzetére tekintettel elvégzett vizsgálatok, elkülönített vetkőző helyiségek biztosítása, kellő tisztelettel történő megszólítás, szervezetlenség, hosszú várakozási idő, empátia hiánya stb.

Nem szükséges, hogy a vizsgáló szobában olyanok is jelen legyenek, akik nem vesznek részt a vizsgálat elvégzésében. Oktatókórház vagy klinika esetében a vizsgálat és gyógykezelés során oktatási célból (passzív megfigyelés vagy aktív részvétel formájában) hallgatók és gyakornokok is jelen lehetnek. Ilyen intézményekben nem kérik a beteg hozzájárulását a hallgatók jelenlétéhez, viszont arról kötelesek előre tájékoztatást adni, hogy ilyen intézményben zajlik a kezelés.

Amennyiben egyes konkrét esetekben kifejezetten tiltakozik a beteg a hallgatók jelenléte ellen, ezt a kívánságot az intézménynek tiszteletben kell tartania.

3. A tájékoztatáshoz való jog

Az egyik legfontosabb betegjog, amely lehetővé teszi a páciens együttműködését az orvossal és megteremti azt a bizalmat, amely szükséges a páciens megfelelő ellátásához, gyógyulásához. A páciensnek teljes körű tájékoztatást kell adni és ennek egyéniesített formában, a páciens által érthetően kell megtörténnie. A teljes körű tájékoztatás (terápiás célú és önrendelkezési célú) kiterjed a páciens

egészségi állapotának orvosi megítélésére
javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra
ezek elvégzésének vagy elmaradásának lehetséges következményeire (előny, hátrány)
várható időpontjára
a páciens döntési jogára a saját kezelését illetően
lehetséges alternatív eljárások ismertetésére
az ellátás folyamatára és várható kimenetelére
további ellátásokra
javasolt életmódra.

A tájékoztatás formája, tartalma és mélysége a beteg személyiségére, életkorára, iskolai végzettségére és lelki állapotára tekintettel, egyénenként eltérő lehet. Fontos, hogy a tájékoztatásnak interaktívnak kell lenni. A páciens kérdéseket is feltehet, további tájékoztatást is kérhet, vagyis aktívan részt vehet azon ismeretek megszerzésében, ami az ellátását érinti. A szóbeli, közvetlen tájékoztatás megadását soha nem helyettesítheti a beteg számára átadott ismertető anyag vagy brosúra átadása. Ez persze nem zárja ki azt, hogy az orvos írásban is a beteg rendelkezésére bocsássa a tájékoztatóban elhangzottakat.

A betegnek továbbá joga van megismerni az ellátása során a beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét, várttól eltérő eredményét és annak okait. Joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképzettségét és beosztását is.

A betegtájékoztatók és az alkalmazott beleegyező nyilatkozatok közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez mindenkinek joga van. Amennyiben azok nem találhatók a kórház honlapján, úgy közérdekű adatigényléssel lehet fordulni a kórházhoz.

A tájékoztatásra a betegnek az ellátás teljes időtartama alatt joga van, még akkor is, ha nem szükséges a beleegyezése egy adott beavatkozáshoz. Csak megfelelő tájékoztatás esetén tudja a páciens az önrendelkezési jogát gyakorolni.

4. Önrendelkezéshez való jog

Ennek gyakorlása keretében a páciens szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve ha igen, akkor mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Ezt a jogát csak akkor tudja teljes körben gyakorolni, ha megfelelően tájékoztatták, ha valóban tudja, érti, hogy milyen kezelést miért fogad el és miért utasít vissza, ha tudja, hogy milyen döntése milyen következménnyel jár. Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb biztosítéka, hogy minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezést adjon.

Kórházba kerüléskor, vajúdás alatt számos papírt íratnak alá, többnyire előre, még mielőtt bármilyen beavatkozás lehetősége felmerülne. Így előzetesen beleegyező nyilatkozatot kérnek például a császármetszés elvégzéséhez is. Mivel a vajúdás nem a legjobb alkalom a teljes körű tájékozódásra, célszerű a belegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy ezen beleegyező nyilatkozatok bárki számára megismerhetők.

Ismerd meg előre az aláírandókat! A hazai intézmények szülészeti beleegyező és tájékoztató nyilatkozatait mi is összegyűjtöttük, ahonnan tudtuk, ide kattintva elérhető.

Garanciális szabály az is, hogy a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való hozzájárulását bármikor, a beavatkozás (annak természetétől függő) egész tartama alatt visszavonhatja. Azonban, ha a betegnek nem volt meg az alapos indoka a beavatkozás visszavonására, köteles az ebből esetlegesen eredő károkat megtéríteni.

Jog az otthonszüléshez

2011 óta hazánkban a várandós nő a szülés két formája közül választhat: vagy kórházban szül, vagy otthon hozza világra a gyermekét, bába segítségével. Az otthonszülést szabályozó rendelet részletesen meghatározza az otthonszülés szakmai szabályait, tárgyi és higiénés feltételeit, a kórházba szállítás okait. A rendelet szerint az otthonszülést számos anyai (előzetes császármetszés, méhlepény előesés, cukorbetegség, ritmuszavar, vérzékenység, erős dohányzás stb.) és magzati állapot (ikerterhesség, felvési rendellenesség, Rh-összeférhetetlenség, korai burokrepedés stb.) kizárja.

Kizáró okok hiányában a várandós nőnek a várandósság betöltött 36. hetéig kell eldönteni, hogy hol szeretne szülni, és ez jelezni kell a választott bábának. Döntéséről a rendelet mellékletét képező adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatót.

5. Az egészségügyi intézmény elhagyásának joga

A szülő nőnek jogában állt eddig is, és jogában áll ezután is, hogy az intézményt elhagyja:

„A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.”

Hazánkban általános gyakorlat, hogy a kórházak a szülést követő 72 órán, azaz 3 napon át bent tartják az anyát és a babát az intézményben. Ennek problémamentes szülés esetén nincs igazán egészségügyi indoka. Az ún. ambuláns szülés lehetősége, vagyis a kórház elhagyása a szülést követő 24 órán belül, mindenki számára adott lehetőség, amelyet az egészségügyi törvény is biztosít.

Amennyiben a beteg az intézményből távozni szeretne, azt kezelőorvosának jeleznie kell, és azt fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban, mint „saját felelősségre történő távozást”. A beteget minden körülmények között tájékoztatni kell az esetleges szövődmények kialakulásának lehetőségéről.

6. A beavatkozások visszautasításának joga

Az önrendelkezési jog nevesített esete, amelynek alapján a cselekvőképes ember szabadon eldöntheti, hogy a számára javasolt, illetve felajánlott egészségügyi ellátást visszautasítsa. A beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. Problémát okoz, hogy nem egyértelmű, mi számít veszélyeztető tényezőnek, illetve a fenti rendelkezést az orvos tölti meg tartalommal, ő dönti el, hogy adott esetben mi minősül súlyosnak. Vagyis tulajdonképp bármi lehet veszélyeztető tényező, amiről a szülést levezető szakorvos úgy gondolja. Ebben az esetben kérjünk teljes körű tájékoztatást, mi alapján minősíti az ellátó orvos súlyosnak az esetet, és jogunk van további orvos véleményének kikérésére is.

A vajúdás közben felkínált beavatkozásokat mérlegelhetjük, elutasíthatjuk. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, tehát nem elfogadható, ha olyan beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”.

Célszerű már a várandósság alatt előre tisztázni, hogy milyen eljárásrend szerint vezetik/kísérik a szülést, és milyen beavatkozásokat szeretnénk elkerülni.

7. A kapcsolattartás joga

A kapcsolattartás joga a magánélet zavartalan gyakorlásának jogát biztosítja, amelynek csak az egészségügyi intézményben uralkodó körülmények, az intézmény házirendje és a betegtársak hasonló jogainak tiszteletben tartása szab korlátot. A szülő nőnek is nevesített joga van arra, hogy egy általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen (pl. apás szülés). Fontos megjegyezni, hogy a „megjelölt nagykorú személy” nemcsak hozzátartozó lehet, hanem akár egy bába is. A kórházak sokszor szűken értelmezik ezt a szabályt és csak egyetlen személy jelenlétét engedélyezik. Azonban a kapcsolattartás általános szabályai szerint annak egyetlen korlátja csak az, hogy a jelenlévő másokat és a betegellátás rendjét ne zavarja.

Továbbá a szülő nőnek joga van ahhoz is, hogy az újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt a szülőnő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki. Ha ezt a szülő nő állapota kizárja, akkor ezt a jogot az újszülött törvényes képviselője, vagy más (a szülő nő által vagy a törvényes képviselő által megjelölt) személy gyakorolhatja (pl. nagyszülő). Abban az esetben, ha a szülő nő fizikai állapota vagy a pihenés igénye miatt nem igényli a gyermek vele egy helyiségben történő elhelyezését, az nem rendelhető el kötelezően. A beteg, illetve koraszülött gyermekek vagy beteg édesanyák esetén természetesen ezen szabályok alól kivétel lehet, illetve kell tenni.

8. Az egészségügyi dokumentációba való betekintés joga

A törvény rendelkezése szerint az egészségi állapotával kapcsolatos dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adataival pedig a beteg rendelkezhet.

Az egészségügyi dokumentációnak része az ápolási és gondozási tevékenységről készített dokumentáció is.

A beteg jogosult az egészségügyi dokumentációval kapcsolatban:

a gyógykezelésével összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjon
jogosult az egészségügyi adatok megismerésére
az egészségügyi dokumentációba betekinthet, és azokról saját költségére másolatokat kérhet
jogosult, hogy az egészségügyi intézet elhagyásakor zárójelentést kapjon
egészségügyi adatairól a beteg indokolt célra, saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt is igényelhet.

A dokumentáció kiadásának rendjét, a fénymásolás költségeit a kórház szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A beteg mást is felhatalmazhat arra, hogy az egészségügyi dokumentációba betekinthessen.

Az egészségügyi intézmény vagy a háziorvos a beteg kérésére köteles átadni a rá vonatkozó teljes körű orvosi dokumentációt. Az adatközlési kötelezettség teljesítésének a zárójelentés átadása nem elegendő feltétele.

Garanciális szabály, hogy a hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően nem lehet törölni, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat is megállapítható legyen.

A betegdokumentációról, annak kikéréséről, hasznáról korábbi cikkünket itt olvashatod.

A beteg kötelességei

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a betegnek nemcsak jogai, de kötelességei is vannak a jogszabályok szerint:

A betegek kötelesek tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat és az intézményi rendet.
Kötelesek együttműködni az ellátásukban közreműködő egészségügyi dolgozókkal, tájékoztatást adni mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez.
Kötelesek a gyógykezelésekkel kapcsolatos rendelkezések betartására.
A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, illetve nem sérthetik az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.
Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és egészségbiztosítását.

(Nyitókép/az első illusztráció forrása: bearfotos/pressfoto - www.freepik.com)